A gyógyulás és az igazság szolgálatában

Dr. Sótonyi Péter, a Semmelweis Egyetem Országos Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatója a minap előadást tartott a San Marco Szabadegyetem hallgatósága előtt. A professzort a gyógyítás reguláiról és a bűnözők beazonosításáról faggattuk.
– Miért kell szabályozni az orvos biológiai kutatásokat? Nem minden a gyógyítás jegyében történik?
– Az orvos biológiai kutatások emberek közreműködésével zajlanak, melyeket a világon mindenhol szabályoznak, így nálunk is. E kodifikáció tulajdonképpen 1947-ben kezdődött, amikor a háborús bűnös orvosok peréhez megalkották a Nürnbergi Kódexet. Ez a dokumentum fogalmazta meg először, hogy embereken milyen körülmények között lehet orvostudományi kutatást végezni. Aztán e törvényhez számos más jogszabály csatlakozott, közte Magyarországon is: először az orvosi rendtartásban, majd az 1972-es Egészségügyi Törvényben. Az orvostudományi kutatások kérdéskörébe tartozik a gyógyszerek kipróbálásától kezdve a legkülönbözőbb orvosi műszerek használatával kapcsolatos kutatás és ezek eredményeinek a klinikai gyakorlatba történő átvitele.
Azt 1997-ben született új Egészségügyi Törvény 7-es fejezete, illetve a csatlakozó és tavaly kibővült kormány- és miniszteri rendeletek előírják, hogy milyen körülmények között és feltételek mellett lehet orvos biológiai kutatásokat végezni. Aztán 1998-ban a Büntető Törvénykönyvben történt olyan változtatás, amely az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje, az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmények kérdéskörével foglalkozik. Aki olyan orvos biológiai kutatást végez, ami a törvény ellenében történik, büntetőjogi szankciókkal sújtható. Magyarországon és Európában is számos engedély nélküli orvos biológiai kutatás folyik – például minden nap kitalálnak valamely daganatellenes gyógyszert. Érthetően bármekkora is a média érdeklődése és a gyógyulást remélő betegek várakozása, rendkívül fontos megállapítani: a szabályozás az orvostudomány tisztességét és a beteg állampolgárok érdekeit egyformán szolgálja.

– Mennyire megbízható a DNS összehasonlító vizsgálat? Van annyira pontos, mint az ujjlenyomat?
– A DNS vizsgálata kizár vagy bizonyít. A minták vizsgálata a szakma olyan szabályai szerint, olyan műszerekkel, olyan minőségben, olyan szakemberek közreműködésével történik, amelyek biztosítják a tudományosság kritériumait. Gyakorlatilag az ujjlenyomat és a DNS vizsgálata azonos értékű a személyazonosság bizonyításában.

– Mi olvasható ki a DNS mintából, mennyiben árulkodik a tulajdonosáról?
– A minta jelentőségét a kriminalisztikában az adja, hogy léteznek úgynevezett DNS adatbankok. Bizonyos bűncselekmények elkövetésekor vagy rabosítások esetén ujjlenyomatot vesznek le és DNS mintákat rögzítenek. Ez a minta bekerül az egyik DNS adatbankba. Ha a bűncselekmény helyszínén DNS mintát találnak, akkor nyilvánvalóan megnézik, hogy az szerepel-e valamelyik adatbankban. E minták a nagy európai és amerikai rendszerekben találhatóak, s csak arra feljogosított személyek juthatnak hozzá – jellemzően a bűnüldöző szervek használják fel. A bűncselekmények elkövetőit ezek alapján lehet beazonosítani: valószínűtlen, hogy még két, azonos DNS mintájú ember élne a Földön.

– Olvastunk DNS populáció kutatásáról, mely szerint genetikai mintánk a kínai-japán genetikához áll a legközelebb. Milyen eredményei vannak ezeknek a kutatásoknak?
– Alapos genetikai kutatásokkal megmondható, hogy a magyarság egyes csoportjai nagy valószínűséggel honnan származhattak. Mi elsősorban a származás megállapításával, vagyis az apasági ügyekkel foglalkozunk. Ma már szinte pontosan meg bizonyítható vagy kizárható az apaság. A bűncselekmények helyszínén talált biológiai nyomok vizsgálatának a Bűnügyi Technikai Kutató Intézet a letéteményese. Hajszálból, izzadságnyomból, bőrrészletet tartalmazó mintákból és sok másból állapítanak meg DNS mintázatot. A kriminalisztikában a DNS vizsgálatok forradalmi változást hoztak.

– A barguzini állítólagos Petőfi-holttestet is genetikai vizsgálatnak vetették alá.
– Egy nagyon híres amerikai kutatóintézetben végezték el a vizsgálatokat, és azok egyértelműen női DNS mintát mutattak. Intézetünk rendelkezik azokkal a hivatalos adatokkal, a melyeket az amerikaiaktól kért be a Budapesti Orvostudományi Intézet. Ezzel a kérdés eldöntöttnek tekinthető.

– Magánszemély kérhet magáról genetikai vizsgálatot? Ennek milyen költségei vannak?
– Mi ilyen vizsgálatot nem végezhetünk. Ha valaki úgy kér apasági vizsgálatot, hogy nem hatósági megkeresésre, hanem egy házaspár vagy élettársi kapcsolatban lévő két személy akar meggyőződni arról, hogy a gyereküknek ténylegesen az élettárs férfi-e az apja, akkor írásbeli nyilatkozatot tesznek. Megfelelő költségek megfizetésével – a három érintett esetében ez százezer forint feletti összeg – igazságügyi vagy magánintézményekben a DNS vizsgálat elvégeztethető.

– Bár a Jurassic park a fantázia körébe tartozik, a mai napig is találnak jégbe fagyva több ezer éves mamut- és emberi tetemeket. Életre kelhet-e valaha a tudományos fantasztikum?
– A lehűlt test bizonyos mértékben konzerválódik, a bomlási folyamatok leállnak, ami által a test egyfajta átalakulása – a lassú lebomlás folyamata – létrejön, de nem rothad, így konzerválódnak bizonyos testrészek és az egész test vizsgálatokra alkalmas marad. Nehéz a tetemet a fagyott állapotból egy olyan rendszerbe áttenni, hogy a gyors felolvadás ne tegye tönkre a lehűlés során megmaradt ismertető jegyeket. Jól emlékszünk arra az embertetemre, amelyet az osztrák Alpokban találtak, s aminek a vizsgálatából rendkívül érdekes következtetésekre jutottak: milyen volt felépítettsége, milyen betegségben szenvedett, milyen ételeket fogyaszthatott, melyek a genetikai jellemzői?

– Mit tudhatunk az orvos szakértői munka módszereiről?
– Elsősorban a laboratóriumi technikákról van szó. A DNS és a toxikológiai (méregtani) vizsgálatoknak óriási a jelentősége. Ezek olyan technikai felszereltséget kívánnak meg, amelyek a rendkívül kis anyagrészek vizsgálatára is alkalmasak. De a szakértők az orvostudományi fejlődésével is lépést tartanak: új és új módszereket kell alkalmazniuk. A laikus csodálkozik azon, hogy egy-egy vizsgálat milyen sokba kerül, de a szakértőnek a kérdések megválaszolásába be kell vonnia több más, a saját területén speciális ismeretekkel rendelkező szakértőt is – a közös munka eredményeit a bíróság pedig a bizonyítás eszközeként használhatja fel az ítélkezésben.

– Melyik volt a legérdekesebb esete, melyről beszélhet?
– 1963 óta dolgoztam az Igazságügyi Szakértői Intézetben, sokféle tapasztalatot szereztem e csaknem öt évtizedben. Mi orvostan-hallgatókat oktatunk, így bizonyos ügyeket nevek nélkül mondunk el nekik. Főként azokról a bűnügyekről lehet szó, ahol az orvosi foglalkozás szabályainak megszegése gondatlanságból történt, felmerült az orvos büntetőjogi felelőssége és a büntetőügyben elmarasztalás történt. Ami a bűnügyeket illeti, konkrét esetről csak akkor beszélhetek, ha az már jogerősen lezárult. Az egyik legizgalmasabb a híres fűrészes-darabolásos bűncselekmény volt, amikor a nem magyar tettesek a holttestet feldarabolták. Az osztrák bűnelkövetők beazonosítása megtörtént, a bírósági tárgyalást Bécsben folytatták le. A fővádlott életfogytiglani elzárást kapott, a többiekre 15-20 éves büntetést szabtak ki. E bűncselekmény felderítése roppant bonyolult és összetett vizsgálatot követelt, az esetről könyv is megjelent.

Vörös Éva

Hozzászólás itt nem engedélyezett.