Tévhit: „Aki nem dohányzik, annak nem lesz dohányzással összefüggő betegsége”
Tény: Sajnos a passzív dohányzásnak (mások cigarettafüstjének belélegzésének) is meg vannak az áldozatai. Tüdőrákos nemdohányzó nők vizsgálata alapján a dohányos férj 39%-ban emeli meg a nemdohányzó feleségek esetében a tüdőrák kockázatát, munkahelyi dohányfüst ártalom esetén pedig ez az arány még magasabb. A nemdohányzó kismamák passzív dohányzása is alacsonyabb súlyú újszülöttet eredményez. A környezeti dohányfüst-hatás a csecsemők körében növeli a bölcsőhalál előfordulását.
Tévhit: A dohányzás nem lehet olyan káros, hiszen akkor nem árulnák.
Tény: A dohányzás már akkor elterjedt volt, amikor komolyabban vizsgálni kezdték a hatásait és egyértelműen kiderült, hogy mennyi ártalmat okoz. Ha napjainkban akarna valaki elkezdeni cigarettát gyártani, már nem kapna rá engedélyt egészségkárosító hatásai miatt.
Tévhit: A városi szennyezett levegő legalább olyan veszélyes az egészségre, mint a dohányfüst.
Tény: Még a legszennyezettebb városi levegőben is töredéke káros anyagok koncentrációja a dohányfüstéhez képest. Ráadásul a városi dohányosok többnyire a városi levegő belégzése mellett szívják még a füstöt is.
Tévhit: Vannak „egészséges” cigaretták, melyekben a káros anyagok, a kátrány-, nikotin-, szénmonoxid-tartalom alacsonyabb.
Tény: Ez inkább egy dohányipari trükk, amivel az egészségükért aggódókat próbálják további dohányzásra biztatni. A feliratokon szereplő nikotin, kátrány és szénmonoxid tartalom egy géppel végzett mérés eredménye, a dohányzó emberek azonban a cigarettát különböző erősséggel és ideig szívják, így a „gyengébb” cigarettából is bejuttathatják csaknem ugyanazt a nikotin adagot, különösen, hogy ammóniát is tartalmaznak, mely segíti a nikotin felszívódását. A „light”-nak nevezett cigaretták ugyanúgy függőséget okoznak.
Tévhit: A dohányzás csak akkor káros, ha sok évig, évtizedekig dohányzik valaki.
Tény: A dohányzásnak rövid távú kellemetlen hatásai is vannak – ilyen például a köhögés, krákogás, a kellemetlen szagú lehellet, romló sportteljesítmény. A dohányzással összefüggő változások a tüdő szerkezetében, az erekben már hamar megkezdődhetnek, de genetikai hajlam is nagyban befolyásolja, mikor okoznak ezek a változások már tüneteket, mikor alakulnak ki az egyes betegségek.
Tévhit: Ha már hosszú évek, évtizedek óta dohányzik valaki, akkor már túl késő van a leszokáshoz.
Tény: Bármilyen idős korban történik a dohányzás elhagyása, annak kimutatható előnyei vannak, a vérben a szénmonoxid szint már 8 óra alatt megfeleződik, már 24 óra után csökken a szívinfarktus kialakulásának esélye, és néhány hónap után a tüdőben is jelentős javulás következhet be, a tüdő öntisztulása javul – és nem utolsó sorban az egészségre gyakorolt pozitív hatások mellett a dohányzás elhagyása anyagi előnyökkel is jár. 10 év alatt napi 500 Ft-os cigarettával számolva kb 1,8 millió forintot költ cigarettára egy átlagos- napi 1 doboz- dohányos!
Tévhit: A dohányzás segít, hogy ne hízzak el.
Tény: A cigarettázás valóban fokozza az anyagcserét, hiszen a szervezet igyekszik a mérgektől megszabadulni. A rendszeres dohányzás csökkentheti a szag és ízérzékelést, így előfordulhat az étvágy csökkenése is. A dohányzás elhagyása után valóban kialakulhat elhízás, aminek hátterében többnyire a hiányzó cigaretta nassolással való pótlása áll.
A dohányfüstben több, mint negyven igazoltan rákkeltő vegyület van, fogyókúrának igazán nem célszerű alkalmazni:
Célszerű a dohányzás elhagyásakor egyszersmint az étkezésre, és a rendszeres testmozgásra is odafigyelni, így a túlsúly elkerülhető.