Hazánkban egyre többen ismerik fel a mozgás, sportolás, testedzés szükségszerűségét. Mondhatjuk, divat sportosnak lenni, de ez többnyire kimerül sportos ruhaviseletben, márciusra elfeledett januári fogadalmakban, jobb esetben három havi fittnesztermi bérletváltásban.
A tehetősebbek esetleg egy wellneszhétvége nagyszerű élményével nyugtatják meg lelkiismeretüket, ezzel megkerülve a fokozatos, rendszeres, heti többórás fizikai aktivitás „kényelmetlenségét”. A hotelek wellneszturnusai és a testépítő termek egyéni edzős munkái térben, időben és zsebeinket tekintve behatároltak, ezért az elért eredmények is igen gyengének mondhatók általában.
Magyarország fizikai és egészségi mutatói a legrosszabbak Európában, az összlakosság csupán 7%-a mozog hetente kétszer legalább 40 percet, ők egészségük további romlását megelőzik ugyan, de állapotuk nem javul. Ráadásul ebben azok az általános iskolások és gimnazisták is benne vannak, akik testnevelés órára járnak…
De maradjunk szűkebb területünkön, Óbudán. Egy felmérés szerint növekszik az általános iskolás gyermekek körében a magas vérnyomás. Ezeknek a fiataloknak a gimnázium végére gyógyszert kell szedniük. A sportolás és a szabadban hasznosan eltöltött idő öröme ismeretlen előttük.
Mit tegyünk, mit tehetünk?
Az állami egészségügyi, és sportprogramok vajon megoldják problémáinkat? Esetleg az éppen népszerű „fittlesz, vagy diéta guru” tévéadások segítenek majd? Nem.
A megoldás ott van előttünk: Nézzünk tükörbe! Ha a célunkat nem ôszintén akarjuk elérni, nem leszünk sikeresek!
Többnyire azért akarunk mozogni, hogy testsúlyunkból leadjunk, s valóban a többletsúly drámaian növeli a betegségekre és a korai elhalálozásra való hajlamot. Azonban ha a mozgás öröme nem alakul ki bennünk, akkor csak „kínozzuk” magunkat, amíg valamelyest le nem fogyunk. Ekkor pedig abbahagyjuk a mozgást, visszaülünk a fotelbe, és várjuk, amíg újra el nem érjük a nem kívánt testsúlyt. Ennek következményeként pedig kialakul a jojó-effektus, a testsúly folyamatos ingadozása. Bizony, szervezetünk egészséges egyensúlyának fenntartása olyan, mint a kert gyomlálása, rendszeresen kell művelni!
Tisztáznunk kell tehát a valós célokat!
A mozgásban, sportban van az élet meghosszabbításának és a jobb közérzet megteremtésének lehetősége. Ezen nem csupán a versenysportokat értjük, az arcunkat kipirító intenzív séta, gyaloglás, biciklizés, kocogás vagy úszás mind megfelelő eszköz lehet.
Saját példám is jól mutatja, hogy csak a folyamatos küzdelem, odafigyelés segít. Hiába élsportoltam 36, úsztam 8, szertornáztam 2, vízilabdáztam 4, futottam 3 és triatlonoztam 19 évig, úsztam 35 000 km-t, futottam 90 000 km-t, bringáztam 500 000 km-t, használtam el 120 pár futócipőt, 45 pár kerékpárgumit és 60 úszónadrágot… – ma ugyanaz a gondom, mint bárki másnak! A munka, a túlóra, a család mindössze heti kétszer másfél óra lehetőséget ad, hogy mozogjak, hogy ezáltal ne hízzak el jobban, hogy ne emelkedjen a vérnyomásom és a koleszterin szintem, és hogy ne kapjak infarktust. De van egy nagy előnyöm másokkal szemben! 36 év sérülés-, és doppingmentes élsport megtanított az egészséges életvitel tiszteletére.
Egyéni küldetésem pedig egybeesik az Óbudai Egészségolimpia céljaival: minél több embert megtartani egészségben, és megmutatni nekik, hogy az igazi örömök és sikerek pénzben nem mérhetők…
Ha ön úgy gondolja, hogy van min változtatnia, de nincs mindennel tisztában, keressen meg bennünket, állunk rendelkezésükre az egészséges rendelések, tanácsadások keretében a rendelő intézetekben.
szerző: Kropkó Péter
