T. Zsuzsa vagyok 54 éves, 14 éves koromban kezdtem dohányozni. Két gyermekem van, a terhességeim alatt nem dohányoztam, nem is kívántam a cigarettát. Első gyermekemet szoptattam, a szoptatási időszak alatt sem cigiztem.
8 évvel ezelőtt megállapították, hogy allergiás asztmám van, de a dohányzásról sajnos nem tudtam lemondani, pedig az évek múlásával már a lépcsőzés is nehezemre esett. Egy-egy megfázásos betegségnél a sétálás is problémát jelentett.
Allergia vizsgálaton is átestem, több dologra vagyok allergiás, többek között a porra és az atkára. Van két macskánk, akiket lakásban tartunk, de rájuk nem vagyok allergiás.
Többször próbálkoztam abbahagyni a dohányzást, de rendre egy idő után újra visszaszoktam. Nem maga a cigaretta hiányzott, hisz mint minden értelmes ember Én is tisztában voltam a romboló hatásával, hanem inkább a megszokott, berögzött mozdulat, ami valamiféle megnyugvást jelentett. Mígnem két éve egy vírusos influenzás megbetegedés folytán fulladásos rohamok törtek rám, egy hétig aludni sem tudtam, mert abban a pillanatban amikor lefeküdtem, rögtön nem kaptam levegőt. Csak ülve tudtam szundikálni, aludni nem.
Halálfélelmem volt, ez volt az a pillanat, amikor megfogadtam, ha ezt túlélem, nem gyújtok rá. Eleinte ment is, hisz túl közeli volt a rémálom, később pedig kényszerítettem magam, hogy visszaidézzem, mi is történt.
Egy évbe telt, míg túljutottam ezen. Ezalatt az időszak alatt rágózással próbáltam ezt az űrt kitölteni. Súlyomra jobban oda kellet figyelni, sok gyümölcsöt ettem, kilóimmal ma is küzdök.Sajnos a közel 38 év nem telt büntetlenül.
Ma már mindenkit óva intenék,és lebeszélnék róla, nehogy rágyújtson.
