A rendszeres autózás veszélyei

Bár a veze­tés szinte már az ame­ri­ka­iak élet­for­má­jává vált az utóbbi évek­ben, szakértők sze­rint ez nagyon rosszat tesz az egész­sé­gük­nek, és növeli az elhí­zásra való hajlamot.

Vilá­gos, hogy minél töb­bet vezet valaki, annál keve­seb­bet gya­lo­gol. Pedig a gya­log­lás a szakértők sze­rint a rend­sze­res test­moz­gás egyik leg­ke­vésbé fárasztó for­mája. Ide­á­lis eset­ben egy ember­nek napi 10000 lépést kel­lene meg­ten­nie, a naponta rend­sze­re­sen autó­zók azon­ban jó, ha napi 1000 lépést tesznek.

Az ülő élet­mód­dal leg­szo­ro­sab­ban össze­függő beteg­sé­gek a kóros elhí­zás és a külön­böző szív– és érrend­szeri zava­rok, a rend­sze­res autó­zás pedig meg­ne­he­zíti a szük­sé­ges moz­gás beik­ta­tá­sát a napirendbe.

Min­den plusz 30 perc­nyi autó­ban töl­tött idő naponta 3 szá­za­lék­nyi esély­nö­ve­ke­dést jelent a kóros elhí­zás kiala­ku­lá­sá­nak szem­pont­já­ból” — nyi­lat­kozta Law­rence Frank, a Bri­tish Colum­bia Egye­tem munkatársa.

Az olyan régebbi váro­sok­ban, mint New York, Bos­ton és Chi­cago nem olyan rossz a hely­zet a tömeg­köz­le­ke­dés meg­fe­lelő műkö­dése, és a váro­sok kiépí­tett­sége miatt.

Atlanta, Dal­las és Phoe­nix ese­té­ben már nem ilyen jó a hely­zet, első­sor­ban a kert­vá­rosi részek miatt, ahová szinte csak autó­val lehet eljutni. “Eze­ket a váro­so­kat direkt így ter­vez­ték meg — nyi­lat­kozta David Gold­berg, a Smart Growth Ame­rica mun­ka­társa — Az autós köz­le­ke­dés kiépí­tése ugyanis sok­kal olcsóbb és gaz­da­sá­go­sabb, mint a tömeg­köz­le­ke­dés, akkor is, ha az egész­sé­günkre nincs a leg­jobb hatással.”

Hozzászólás itt nem engedélyezett.