Kb. 50 évig cigarettáztam. Sajnos nagyon korán kezdtem. Több ízben próbáltam leszokni, volt, hogy egy évig nem gyújtottam rá, majd gyenge akaratom és mások rossz hatására újból rágyújtottam. Terhesség és szoptatás alatt sem szívtam, mert tudtam, hogy sokat árthatok a babának.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy akaratgyenge voltam, pedig akarat nélkül nem megy semmi, hiába minden segítség, ha én nem tudom magamat irányítani.
3 éve úgy döntöttem, hogy végleg eldobom a cigarettát.
Nehéz volt, mivel körülöttem mindenki dohányzik. Egyszer-egyszer, amikor megkínáltak bizony rá-rá gyújtottam, aztán rájöttem, hogy így nem lehet leszokni. Nem fogadtam el aztán a kínálást, igaz, nem volt könnyű.
Úgy érzem, mégiscsak sikerült, most már csak javasolni szeretnám, hogy akik rágyújtanak, gondolják végig.
Ártasz önmagadnak, környezetednek, nem utolsó sorban a pénztárcádnak. A mai nehéz helyzetben, úgy gondolom, ez is nagy szerepet játszik életünkben.
(73 éves)
