Tippek az egészség megőrzéséért

Tév­hit: Bizo­nyos élel­mi­sze­rek egész­ség­te­le­nek, mások egész­sé­ge­sek.
Tény: Nincs egész­ség­te­len élel­mi­szer, csak rosszul össze­ál­lí­tott étrend.

Tév­hit: A zöld­sé­gek és a gyü­möl­csök egész­sé­ges élel­mi­sze­rek, míg pél­dául a zsi­ra­dé­kok egész­ség­te­le­nek.
Tény: A zöld­sé­gek és a gyü­möl­csök a helye­sen össze­ál­lí­tott étrend­ben nagyobb, a zsi­ra­dé­kok pedig kisebb mennyi­ség­ben for­dul­nak elő.

Tév­hit: A növé­nyi ola­jok ener­gia­tar­talma ala­cso­nyabb, mint az állati ere­detű zsi­ra­dé­koké.
Tény: 100 g napraforgó-, tök­mag– vagy szó­ja­olaj ener­gia­tar­talma meg­egye­zik 100 g ser­tés­zsír ener­gia­tar­tal­má­val. A növé­nyi zsi­ra­dé­kok zsírsav-összetétele lénye­ge­sen előnyösebb.

Tév­hit: A mar­ga­rin egész­sé­ge­sebb, mint a vaj, mert nem állati zsi­ra­dék.
Tény: A vaj való­ban állati ere­detű, de fogyasz­tá­sát nem tekint­jük kevésbé elő­nyös­nek. Első­sor­ban a csök­ken­tett ener­gia­tar­talmú vaj, illetve a vajkré­mek fogyasz­tása javasolt.

Tév­hit: A  vaj egész­sé­ge­sebb, mint a mar­ga­rin, mert a mar­ga­rin­ban transz-zsírsavak van­nak.
Tény: A koráb­ban előál­lí­tott mar­ga­ri­nok­ban a transz-zsírsavak mennyi­sége elér­hette az 5 szá­za­lé­kot. A kor­szerű eljá­rá­sok­kal azon­ban az arányt sike­rült mini­ma­li­zálni, így gya­kor­la­ti­lag transz-zsírsavmentesek.

Tév­hit: Min­den „barna” kenyér rost­tar­talma nagy.
Tény: Nem min­den söté­tebb színű kenyér, pék­sü­te­mény készül tel­jes őrlésű lisztből, lehet­sé­ges, hogy malá­tá­val színezett.

Tév­hit: A cuk­ros üdítői­ta­lok és a cso­ko­ládé fogyasz­tása mér­gezi a szer­ve­ze­tet.
Tény: A rosszul össze­ál­lí­tott étrend és a moz­gás­hi­ány több kárt okoz. Két dl szén­sa­vas üdítő­i­tal ener­gia­tar­talma alig 100 kcal, ami a napi ener­gia­fel­vé­tel kb. 5 százaléka.

Tév­hit: Ha nem fogyasz­tunk szén­hid­rá­tot, akkor egész­sé­ge­sen táp­lál­ko­zunk.
Tény: A cukor csak egy a sok­fajta szén­hid­rát közül. Az össze­tett szén­hid­rá­tok kiha­gyása az étrendből hiba! A cukor nem méreg, nincs szük­ség tel­jes számű­zé­sére a kor­szerű étrendből.

Tév­hit: A dia­be­ti­kus cso­ko­ládé, nápo­lyi és más édes­ség ener­gia­sze­gény.
Tény: A dia­be­ti­kus édes­sé­gek ener­gia­tar­tal­muk közel azo­nos a hagyo­má­nyos ter­mé­ke­ké­vel, csak spe­ci­á­lis össze­té­telűek. Gyak­ran zsír­tar­tal­muk is nagy.

Tév­hit: Min­den mes­ter­sé­ges édesítő­szer ener­gia­men­tes, ezek nem hiz­lal­nak.
Tény: Az édesítő­sze­rek több­sé­gére (pl. sza­cha­rin, asz­par­tam) ez igaz, azon­ban a cukoral­ko­ho­lok (szor­bit és xilit) tar­tal­maz­nak energiát.

Tév­hit: Egyes mes­ter­sé­ges édesítő­sze­rek egész­ség­te­le­nek, még rákot is okoz­hat­nak.
Tény: Állat­kí­sér­le­tek ered­mé­nyei alap­ján már több­féle édesítő­szerről állí­tot­tak hason­lót, de eze­ket az ered­mé­nye­ket a humán táp­lál­ko­zásra mind­ed­dig nem sike­rült igazolni.

Tév­hit: A light ter­mé­kek ener­gia­sze­gé­nyek vagy ener­gia­men­te­sek.
Tény: Üdítői­ta­lok ese­té­ben ez álta­lá­ban igaz. Light-nak nevez­nek egyes zsír­sze­gény ter­mé­ke­ket (pl. jog­hur­tok), melyek ener­gia­tar­talma szá­mot­tevően nem kisebb, viszont túl­fo­gyasz­tásra csábíthatnak.

Tév­hit: Az E-számokban dús élel­mi­sze­re­ket – külö­nö­sen a 4-nél több ilyet tar­tal­ma­zó­kat – kerülni kell. Az E-számok rákot okoz­nak.
Tény: Nem elő­nyös a túl­fel­dol­go­zott élel­mi­sze­rek gya­kori fogyasz­tása, de igé­nyel­jük a válasz­té­kot.  Az E-számok között különb­ség van. Való­ban akad­nak kel­le­met­len tüne­te­ket pro­vo­káló tar­tó­sí­tó­sze­rek, ízfo­ko­zók is, de hiba álta­lá­no­san beszél­nünk min­den E-számról.

Tév­hit: Kizá­ró­lag bio­élel­mi­sze­rek fogyasz­tása mel­lett élhe­tünk egész­sé­ge­sen.
Tény: A bio­ter­mék nem­csak az egész­sé­gün­ket szol­gálja, hanem a ter­mé­sze­tes kör­nye­zetre nézve is hasz­nos. Bio­ter­mék ugyanis az a növé­nyi vagy állati ere­detű élel­mi­szer, amely ún. „ellenőr­zött ökoló­giai gaz­dál­ko­dás­ból” szár­ma­zik. A „bio” jel­zés nem a ter­mék össze­té­te­lét hiva­tott minősíteni.

Tév­hit: A cukor nem jó, mert hiz­lal és rontja a foga­kat.
Tény: Bár­mely élel­mi­szer­nek vagy élelmiszer-összetevőnek ked­vezőt­len a hatása, ha túl­zott mennyi­ség­ben fogyaszt­ják. A cukor és a fog­ká­ro­so­dás közötti kap­cso­lat prob­lé­má­ját az étke­zés utáni fog­mo­sás oldja meg.

Tév­hit: A csap­víz leg­alább olyan egész­sé­ges, mint az ásvány­víz.
Tény: Az egyes ásvány­vi­zek össze­té­tele eltérő; összes sótar­tal­má­nak isme­rete fon­tos. Ha a szer­ve­zetre nézve ked­vező hatású anya­gok­ból tar­tal­maz töb­bet, akkor fogyasz­tása elő­nyö­sebb lehet az ivó­víz­hez képest. Elő­nyös, ha több­féle ásvány­vi­zet és csap­vi­zet is fogyasztunk.

Tév­hit: Manap­ság már csak gén­mó­do­sí­tott élel­mi­szert talál­ha­tunk a bol­tok­ban, melyek az egész­ségre káro­sak.
Tény: 2004 májusa óta fel kell tün­tetni az élel­mi­sze­ren, ha abba gene­ti­ka­i­lag módo­sí­tott (GM) össze­tevő került. A Gre­en­peace (2004) sze­rint a mai napig nem készül­tek olyan füg­get­len, rész­le­tes vizs­gá­la­tok, melyek a GM élel­mi­sze­rek biz­ton­sá­gát meg­ál­la­pí­tot­ták volna.

Tév­hit: Az élel­mi­sze­ral­ler­gia egyre gya­ko­ribb.
Tény: Új élel­mi­sze­rek beve­ze­tése (pl. kivi, papaya) vagy új aller­gé­nek kifej­lesz­tése követ­kez­té­ben némely aller­gi­a­tí­pu­sok gyak­rab­ban jelent­kez­nek. A felnőtt lakos­ság csak 2%-nál jelent­ke­zik valódi élelmiszerallergia.

Tév­hit: Önál­lóan a köret, illetve a fel­tét kevésbé hiz­lal, mint együtt.
Tény: Külön vagy együtt: mind­egy, az elfo­gyasz­tott ener­gia­mennyi­ség számít.