Koleszterin: a jó, a rossz és a közepes

A kolesz­te­rin­nek gyak­ran rossz híre van, és. bizo­nyos tekin­tet­ben ez igaz is, mivel a rossz kolesz­te­rin magas szintje a vér­ben a szív­be­teg­sé­gek fő koc­ká­zati tényezője. Az egész­sé­ges, kiegyen­sú­lyo­zott élet­mód és étrend segít­het csök­ken­teni a szív­be­teg­sé­gek koc­ká­za­tát, de a kolesz­te­rin lét­fon­tos­ságú sze­re­pet ját­szik a szer­ve­zet egész­sé­gé­nek megőr­zé­sé­ben.

Mi az a koleszterin?

A kolesz­te­rin egy viasz­hoz hasonló anyag, amely a zsí­rok­kal és ola­jok­kal együtt a lipi­dek csa­lád­jába tar­to­zik. Nél­kü­löz­he­tet­len a tes­tünk összes sejtje szá­mára és külön­le­ges sze­repe van az agy­sej­tek, ideg­sej­tek és bizo­nyos hor­mo­nok képző­dé­sé­ben. Habár néhány élel­mi­szerből kész kolesz­te­rin­hez jutunk, a test­ben talál­ható kolesz­te­rin leg­na­gyobb részét a máj állítja elő.

A Világ Egész­ség­ügyi Szer­ve­zete (WHO) meg­be­csülte az euró­pa­iak köré­ben az átla­gos össz-koleszterinszintet, amely fér­fi­ak­nál a Török­or­szág­ban mért 4,5 mmol/l-től (mil­li­mol per liter), a Szer­bi­á­ban és Mon­te­neg­ró­ban mért 6,2 mmol/l-ig ter­jed, és nők­nél az átla­gos össz-koleszterinszin a Török­or­szág­ban mért 4,6 mmol/l-től a Nor­vé­gi­á­ban mért 6,1 mmol/l-ig ter­jed 1. A leg­több ember szá­mára az aján­lott össz-koleszterinszint <5,0 mmol/l, de azon embe­rek szá­mára, akik­nek már van vala­mi­lyen szin­ten szív– és érrend­szeri beteg­sége, azok szá­mára az aján­lott szint <4,5 mmol/l.2

Kolesz­te­rin és egészség

A túl sok kolesz­te­rin a vér­ben (hiper­ko­lesz­te­ri­né­mia) a leg­főbb koc­ká­zati tényezője a szívkoszorúér-betegségnek (CHD), amely szív­ro­ham­hoz vagy sztrók­hoz vezet­het. Együt­te­sen ezek a vezető halál­okok Európában. Két fő típusa van a kolesz­te­rin­nek: ala­csony sűrű­ségű lipop­ro­tein (LDL) és magas sűrű­ségű lipop­ro­tein (HDL).

Az LDL kolesz­te­rin, amit gyak­ran ‘rossz’ kolesz­te­rin­nek is nevez­nek, szál­lítja a zsírt a test­ben és nagy, vat­ta­szerű és raga­dós. Ha a körül­mé­nyek ked­vezőek, az LDL-koleszterin fenn­akad az arté­riák falá­ban, szű­kebbé téve őket (ezt a folya­ma­tot nevez­zük arte­rio­szkle­ró­zis­nak, érel­me­sze­se­dés­nek). Az ilyen vál­to­zá­sok, viszont, gya­ko­ribb vér­al­va­dás­hoz vezet­nek. Ami­kor egy alva­dék (trom­bus) kiala­kul és lezárja a beszű­kült arté­riát (trom­bó­zis), ez szív­ro­ham­hoz és sztrók­hoz vezet­het. Habár az LDL-t ter­mé­sze­tes körül­mé­nyek között a szer­ve­zet ter­meli, néhány ember túl sokat ter­mel belőle. Az étrend is befo­lyá­sol­hatja az LDL-koleszterin mennyiségét.

A HDL-koleszterin vagy ‘jó’ kolesz­te­rin, összegyűjti a zsírt és vissza­szál­lítja a májba. Ha sok a HDL-koleszterin, az azt jelenti, hogy kevésbé való­színű, hogy zsír­le­ra­kó­dá­sok képződ­nek az arté­ri­ák­ban. A magas HDL:LDL arány, pl. magas HDL-koleszterinszint az LDL-koleszterinszinthez képest, véd a szív­be­teg­sé­gek ellen. A fizi­ka­i­lag aktív élet­mód és az egész­sé­ge­sebb zsí­rok fogyasz­tása segít­het növelni a HDL-koleszterin szintjét.

Étrend, élet­mód és a koleszterin

Szá­mos tényező befo­lyá­solja a vér kolesz­te­rin­szint­jét. Kiegyen­sú­lyo­zott étrend köve­tése, az egész­sé­ges test­tö­meg és a fizi­ka­i­lag aktív élet­mód, külö­nö­sen, segít­het nor­mál­ér­té­ken tar­tani a koleszterinszintet.

Étrendből szár­mazó koleszterin

Néhány élel­mi­szer (tojás, máj, vese és gar­né­la­rá­kok) ter­mé­szetből eredően tar­tal­maz­nak kolesz­te­rint (élelmi kolesz­te­rint). Az élel­mi­sze­rek­ben lévő kolesz­te­rin a leg­több eset­ben nem befo­lyá­solja a vér kolesz­te­rin­szint­jét, mint amennyire az elfo­gyasz­tott zsír mennyi­sége és faj­tája, de néhány ember érzé­keny lehet a magas koleszterinbevitelre.

Élelmi zsí­rok

Az élelmi zsírt gyak­ran telí­tett és telí­tet­len zsírra oszt­ják. Álta­lá­ban a leg­több fajta telí­tett zsír emeli az összes és az LDL-koleszterintszintet. Telí­tett zsí­rok talál­ha­tók a vaj­ban, a sza­lon­ná­ban (és az ezek­ből készült ételek­ben, a sült tész­tá­kat, süte­mé­nye­ket és kek­sze­ket is bele­értve), hús­ké­szít­mé­nyek­ben (pl. sza­lá­mi­ban, pás­té­to­mok­ban és kol­bá­szok­ban), kré­mek­ben, saj­tok­ban és a kókusz– vagy pál­ma­ola­jat tar­tal­mazó ételek­ben. Néhány telí­tet­len zsír segít­het csök­ken­teni az LDL-koleszterinszintet, és álta­lá­ban jó ötlet a telí­tett zsí­ro­kat telí­tet­len zsí­rok­kal helyet­te­sí­teni. A telí­tet­len zsí­ro­kat tar­tal­mazó élel­mi­sze­rek közé tar­toz­nak a növé­nyi ola­jok és csí­ra­ola­jok és kenőzsi­ra­dé­kok (pl. rep­ce­mag­olaj, olí­va­olaj, szó­ja­olaj), ola­jos halak (pl. mak­réla, lazac és hering), ola­jos mag­vak és avokádó.

A zsí­rok másik típusa, a transz zsír, néha olyan élel­mi­sze­rek­ben talál­ható meg, ame­lyek rész­le­ge­sen hid­ro­gé­ne­zett zsí­ro­kat tar­tal­maz­nak (pl. néhány süte­mény, keksz), habár több euró­pai ország mini­mumra csök­ken­tette a transz zsí­rok szint­jét a ter­mé­ke­ik­ben. A transz zsír növel­heti az LDL (rossz)-koleszterin szint­jét. A telí­tett zsí­rok­tól eltérően a transz zsí­rok szin­tén a HDL (jó) kolesz­te­rin szint­jé­nek csök­ke­né­sé­hez vezet­nek vagy eme­lik a vér trig­li­ce­rid­szint­jét, mind­kettő össze­függ a meg­emel­ke­dett CHD– (szívkoszorúér-betegség) koc­ká­zat­tal. Ezek a nega­tív hatá­sok a transz zsí­rok hosszan tartó napi 5–10 gram­mos bevi­te­le­kor lép­nek fel.

Azon kívül, hogy a meg­fe­lelő zsírt fogyaszt­juk, ésszerű, hogy meg­pró­bál­juk csök­ken­teni a tel­jes zsír­mennyi­sé­get, amennyire lehet­sé­ges, az élel­mi­sze­rek sütése, gril­le­zése, for­ra­lása, buggyan­tása vagy gőzö­lése révén a zsi­ra­dék­ban sütése helyett, és a magas zsír­tar­talmú élel­mi­sze­rek fogyasz­tá­sá­nak csök­ken­tése révén. Nézze meg a táp­lál­ko­zási infor­má­ciót az élel­mi­szer­cím­kén, hogy össze­ha­son­lítsa a a ter­mé­kek­ben talál­ható zsír­tí­pu­so­kat és –tar­tal­mat, külö­nö­sen a telí­tett zsírokét.

Élel­mi­sze­rek kínálata

A zsír típu­sán felül, amit meg­eszünk, más élel­mi­sze­rek is képe­sek egész­sé­ge­sen tar­tani a kolesz­te­rin­szin­tet. Ha sok gyü­möl­csöt és zöld­sé­get, víz­ben old­ható ros­tot tar­tal­mazó élel­mi­sze­ket (pl. zabot, len­csét, babot és bor­sót) eszünk, dió­fé­lé­ket (pl. man­du­lát) és szó­ja­ba­bot eszünk, az hasz­nos lehet. Jegyez­zük meg, hogy azo­kat a pia­con kap­ható ter­mé­ke­ket, ame­lyek hoz­zá­adott növé­nyi szta­nolt vagy növé­nyi szte­rint tar­tal­maz­nak, olyan embe­rek­nek ter­vez­ték, akik­nek túl­zot­tan magas a kolesz­te­rin­szintje és nem szük­sé­ge­sek olyan embe­rek­nek, akik­nek viszont egész­sé­ges a kolesz­te­rin­szintje. A tudó­sok azt talál­ták, hogy egész­sé­ges, ala­csony zsír­tar­talmú étrend fogyasz­tása, amely a fent emlí­tett élel­mi­szer­kí­ná­la­tot tar­tal­mazza, 20 %-kal is csök­kent­heti a kolesz­te­rin­szin­tet. FOOD TODAY 07/2008

Hozzászólás itt nem engedélyezett.