Gyermekkori elhízás

A XXI. szá­zad egyik szo­morú para­do­xonja, hogy míg a Föld népes­sé­gé­nek 1/3 része az éhség­gel küzd, a másik 1/3-ának a túl­táp­lá­lás­sal és követ­kez­mé­nye­i­vel kell szem­be­néz­nie. Ma a kövér­ség és szövőd­mé­nyei a világ egyik leg­na­gyobb egész­ség­ügyi kihí­vá­sát jelen­tik.
A gyer­mek­kori elhí­zás nem­csak mér­té­ké­ben, de szá­má­ban is növekvő ten­den­ciát mutat és hazánk­ban is egyre komo­lyabb nép­egész­ség­ügyi prob­lé­mát jelent.  Az álla­pot gya­ko­ri­sága az élet­kor elő­re­ha­lad­tá­val emel­ke­dik. Jelen­leg hazánk­ban a 6 éves korú­ak­ban az elhí­zás gya­ko­ri­sága 6% körül van, míg 14–18 éves korra 15–18%-ra nő! Ez az adat felnőtt­kor­ban további emel­ke­dést mutat. Jogos tehát az a követ­kez­té­sünk, hogy az elhí­zás meg­elő­zé­sé­ben az első, haté­kony lépé­se­ket gyer­mek– és ifjú kor­ban kell meg­ten­nünk. Így vár­ható ugyanis, hogy elke­rül­jük mind­azon beteg­sé­ge­ket, melyek felnőtt­kor­ban a meg­be­te­ge­dési és a halá­lo­zási sta­tisz­ti­kák élén állnak (cukor­be­teg­ség, szív– és érrend­szeri, moz­gás­szervi, bizo­nyos rossz­in­du­latú daga­na­tos beteg­sé­gek) és az elhí­zás­sal kap­cso­la­to­sak.
Ugyan­ak­kor – első­sor­ban a nagy­vá­ro­sok­ban – egyre több olyan gyer­mek­kel talál­ko­zunk, aki­ket úgy jel­le­mez­he­tünk, hogy előny­te­len test­al­ka­túak. Ez annyit jelent, hogy „lát­ványra” nem tűn­nek elhí­zott­nak. Mégis, ha spe­ci­á­lis műszer­rel meg­ha­tá­roz­zuk a külön­böző tes­tössze­tevők, így a zsír­szö­vet ará­nyát, kide­rül, hogy vékony cson­to­za­tuk, gyenge, sat­nya izom­za­tuk mel­lett a zsír­szö­vet mennyi­sége kóro­san magas, ami leg­alább olyan veszé­lyes, mintha elhí­zot­tak lennének.

Az elhí­zás oka az ese­tek döntő több­sé­gé­ben (95 %) a kaló­ria egyen­súly pozi­tív irá­nyú elto­ló­dása. Azaz, a kaló­ria bevi­tele hónapokon-éveken keresz­tül nagyobb mint a napi kaló­ria igény. Ez a hely­zet saj­nos könnyen lét­re­jö­het, ha az élet­vi­telre a moz­gás­hi­ány és a hely­te­len táp­lál­ko­zási szo­ká­sok a jel­lemzők. Ener­ge­ti­kai meg­fon­to­lá­sok alap­ján jól érthető, hogy amennyi­ben a táp­lá­lék­kal bevitt ener­gia mennyi­sége meg­ha­ladja az első­sor­ban a moz­gásra és az alap­vető élet­te­vé­keny­sé­gekre fel­hasz­nált ener­gia mennyi­sé­gét, a feles­le­get a szer­ve­zet jól rak­tá­roz­ható zsír for­má­já­ban hal­mozza fel. Így megnő a zsír­szö­vet mennyi­sége, azaz kiala­kul elhí­zás. Az exogén kövér­ség alap­vetően tehát két pon­ton nyug­szik: a táp­lál­ko­zási és a moz­gási szo­ká­sa­in­kon. Kieme­lendő, hogy a csa­lád étke­zési– és moz­gás­szo­ká­sai, mint min­ták, döntően meg­ha­tá­roz­zák a gyer­mek hasonló szo­ká­sait, ily módon ezek a tényezők is „öröklőd­nek”.
Nap­ja­ink­ban az elhí­zás kiala­ku­lása szem­pont­já­ból mind a moz­gási, mind a táp­lál­ko­zási szo­ká­sa­ink ked­vezőt­le­nül ala­kul­nak. Gyer­me­ke­ink­nek egyre nagyobb isme­ret­anya­got kell elsa­já­tí­ta­niuk, így nő az isko­lá­ban és az ott­hon eltöl­tött moz­gás­sze­gény idő­szak. Ehhez tár­sul, hogy a sza­bad­ide­jük jelentős részét a kép­ernyő előtt ülve töl­tik el (szá­mí­tó­gép, videó, TV, video­já­té­kok). Előny­te­len az isko­lai test­ne­ve­lési órák száma, a tömeg­sport vissza­szo­rult, az élsport pre­fe­rá­lása nap­ja­ink jelen­sége. Mind­ezek pedig a gyer­me­kek moz­gási szo­ká­sa­i­nak szem­pont­já­ból káro­sak.
Ked­vezőt­len a csa­lá­dok vala­mint a köz­ét­kez­te­tés „die­te­ti­kai” gya­kor­lata. A fehérje és növé­nyi rost­ban dús étrend (szá­raz húsok, főze­lé­kek, gyü­mölcs) helyett a zsír­ban gaz­dag ételek, és a fölös­le­ges, extra szén­hid­rá­tok (cso­ko­ládé, cukor, chip­sek, üdítők) bevi­tele álta­lá­nos. Az opti­má­lis kaló­ria bevi­tel­nek alkal­maz­kod­nia kel­lene a gyer­mek élet­ko­rá­hoz, fizikai-szellemi akti­vi­tá­sá­hoz. A túl­zott zsír és szén­hid­rát bevi­tel azon­ban ennél lénye­ge­sen több ener­gia fel­vé­te­lét jelenti.
A kövér gyer­me­kek­ben már elin­duló anyag­csere vál­to­zá­sok követ­kez­mé­nye, hogy – döntően a felnőtt kor­ban – növek­szik a cukor­be­te­gek, az érel­me­sze­se­dés­ben, a magas vér­nyo­más beteg­ség­ben szen­vedők, a moz­gás­szervi bete­gek és bizo­nyos daga­na­tok (emlő, vas­tag­bál) száma. Az itt emlí­tett beteg­sé­gek a halál-okok mint­egy 50%-át teszik ki.

A most induló Egész­ség­olim­pia  lehe­tőséget teremt arra, hogy a meg­hir­de­tett szűrő­prog­ra­mo­kon a gyer­me­kek is részt vegye­nek. Ekkor kide­rül­het az elhí­zott­ság, vagy az előny­te­len test­al­kat, ugyan­ak­kor vala­mennyien részt vehet­nek egy olyan, több évig tartó folya­mat­ban, mely­nek célja a jó tes­tössze­té­tel, a javuló fizi­kai akti­vi­tás meg­szer­zése. Az emlí­tett felnőtt­kori meg­be­te­ge­dé­sek meg­elő­zé­sé­nek pedig mindez egy haté­kony, olcsó és szó­ra­koz­tató formája.

Hozzászólás itt nem engedélyezett.