Finom alternatívák

Tanács arra, hogy milyen finom alternatívával helyettesíthetőek azok az ételek, amelyekről sokan azt hitték, hogy egészségesek – holott nem azok.

Íme, néhány “bűnös” – és az étel, amellyel helyettesíthetőek:

1. Korpás muffin (420 kalória, 20 gramm zsír)
Helyettesíthető sonkával, tojással és sajttal angol muffinon (300 kalória, 12 gramm zsír).
A korpás muffin két olyan összetevőt is tartalmaz, amelyet a szervezet reggelenként nem kíván: cukrot és finomított gabonát. Mindkettő növeli a vércukor-szintet. A roston kívül a korpás muffinban a hiedelmekkel ellentétben nincs semmi egészséges.
Ellenben a reggeli szendvics kimondottan jó kezdete a napnak: nem csupán kevesebb kalóriát, zsírt és szénhidrátot tartalmaz, hanem 20 grammnyi fehérjét is, amelyre a szervezetnek kimondottan szüksége van a működésbe lendüléshez.

2. Csirkés Cézár-saláta (900 kalória, 60 gramm zsír)
Helyettesíthető grillezett, vegyes zöldsalátával tálalt csirkehússal (400 kalória, 20 gramm zsír).
A Cézár-saláta egyszerre három ártalmas dolgot is kínál: zsíros dresszinget, parmezán sajtot és pirított kenyérkockákat. Holott hasonló ízélményt kínál az egyszerű, grillezett csirkehús is zöldsalátával, balzsamecettel. Az ecet már önmagában nagy előrelépés a dresszinggel szemben, a parmezán sajt elhagyásával pedig gyakorlatilag alig viszünk be kalóriát a szervezetünkbe az elfogyasztásával.

3. Tonhalas szendvics (900 kalória, 50 gramm zsír)
Helyettesíthető roston sült marhahúsból vagy sonkából készített szendviccsel (500 kalória, 15 gramm zsír).
Bár maga a tonhal egészséges, az olvasztott sajttal és dresszinggel megbolondított, majonézben tocsogó tonhalas szendvics már nem az. A roston sült marhahús és a sonka viszont tele van fehérjével, és megnyugtatóan és meglepően sovány zsírban.

4. Csirkés tortilla (700 kalória, 35 gramm zsír)
Helyettesíthető grillezett csirkehúsból készült szendviccsel (375 kalória, 15 gramm zsír).
A tortilla igazi bűnöző, hiszen önmagában 400 kalóriát tartalmaz, tele van szénhidráttal, keményítővel és zsírral. Ráadásul a formája miatt jó sok dresszinggel lehet nyakon önteni, és sajt, valamint hús is több fér bele, mint egy sima szendvicsre. Egyértelműen egészségtelen.
Ellenben a grillezett csirkehúsból készült szendvics a zsír, a szénhidrát és a fehérje egészséges egyensúlyát kínálja. Mindenképpen mellőzzük azonban a majonézt, amelyet zsírmentes és kalóriaszegény szószokkal helyettesíthetünk.

5. Pulykaburger (850 kalória, 50 gramm zsír)
Helyettesíthető egy szelet hátszínnel (350 kalória, 20 gramm zsír).
Az emberek a pulykahúsról azt hiszik, hogy sovány és egészséges, holott akár olyan zsíros és kalóriadús is lehet, mint a marhából készült húspogácsa. A hátszín viszont az egyik legsoványabb hús, ráadásul fehérjében is igen gazdag.

6. Tésztasaláta (300 kalória, 20 gramm zsír).
Helyettesíthető tojássalátával (200 kalória, 14 gramm zsír).
Az ember mindig bajban van, ha tésztáról van szó, az ugyanis finomlisztből készül, vagyis tele van szénhidráttal. A tojássaláta fogyasztása viszont nem csupán azért jó, mert kalóriaszegényebb, hanem azért is, mert szénhidrát helyett fehérjében dús.

Az ötéves vizsgálati időszak alatt a halban, gyümölcsökben és zöldségekben gazdag, tejtermékekben és vörös húsban szegény mediterrán étrendet leginkább követők közül 21 százalékkal haltak meg kevesebben, mint az ahhoz legkevésbé alkalmazkodó csoportban. A rák és a keringési betegségek is ritkábban fordultak elő az első csoportban, a dohányzók esetében pedig a vérzsír mennyiségét csökkentette a Földközi-tenger vidékén élők táplálkozásához való hasonlóság. A vizsgálatban 380.296, 50 és 71 év közötti ember sorsát követték öt éven keresztül; a tanulmány az Archives of Internal Medicine című szaklap decemberi számában jelent meg. A Lundi Egyetem kutatói ki is próbálták a módszert 14 betegen, akiket kőkorszaki diétára fogtak; azt ehették csak, amit afrikai elődeink 70 ezer évvel ezelőtt. Gabonát, tejtermékeket, finomított zsírt és cukrot – vagyis mindent, amiből a modern ember a legtöbb kalóriát szerzi – csupán mintegy 9 ezer éve, a földművelés kezdete óta fogyasztunk. A kőkorszaki diétát fogyasztók kontrollcsoportjának mediterrán ételeket: teljes kiőrlésű gabonából készült kenyeret, alacsony zsírtartalmú tejtermékeket, gyümölcsöt, zöldségeket és telítetlen zsírokat adtak. Kiderült, hogy a 12 hetes kúra eredményeként a kőkorszaki diétán tartott páciensek mindegyikénél normális glükóz-szintet mértek, a vércukor-szintjük pedig 26 százalékkal csökkent. A mediterrán diétán tartottak vércukorszintje viszont nőtt, és a legtöbbjüknél felfedezték a 2-es típusú cukorbetegség tüneteit. “Ha valaki el akarja kerülni a 2-es típusú cukorbetegséget, az jobban teszi, ha nem eszik modern ételeket. Így nem kell számolgatnia a kalóriákat” – összegezte az eredményt Staffan Lindeberg, a kutatás vezetője. Ha sikerült megúszniuk a pestist és a többi halálos betegséget, akkor a középkori emberek egészségesebb életet éltek, mint mi ma. Zsírban szegény, zöldségekben viszont gazdag étrendjük, amelyet gyenge sörrel öblítettek le, jobbat tett a szívnek, mint a mai, keményítőben gazdag, tartósítószerrel teli élelmiszerek.

Igaz ugyan, hogy több kalóriát vittek be a szervezetükbe, mint mi, ezt a többletet azonban a napi 12 órás fizikai munkával el is égették – hangsúlyozta Roger Henderson brit táplálkozási szakértő, aki szerint a középkori étrend talán még a sokat dicsért mediterrán diétánál is egészségesebb volt. Utóbbi elsősorban halból, gyümölcsből, teljes kiőrlésű gabonából, olívaolajból áll, és beletartozik a vörösbor fogyasztása is. Ezt azonban a szegények közül sem mindenki engedhette meg magának, a középkori parasztok azonban minden nap fogyaszthattak két darab kenyeret, valamint 22-23 deka halat vagy húst, bőséges mennyiségű zöldséget (babot, fehérrépát és paszternákot), amelyet másfél liter sörrel öblítettek le. S ami még fontosabb: nagyon kevés finomított cukrot tartalmazott az étrendjük – míg a miénkben túl sok van. “Ha az étrend mellett figyelembe vesszük azt is, mennyit dolgoztak, akkor megállapíthatjuk, hogy a középkor emberét sokkal kevésbé fenyegették a szívkoszorúér-betegségek és a cukorbaj, mint a ma élőket” – tette hozzá. Henderson doktor.

Középkori életmód:
Kalória bevitel: 3500 – 4000
Napi két darab kenyér
Másfél liter sör
Napi 12 órai fizikai munka.

Modern életmód:
Kalória bevitel: 2700
A zsírbevitel meghaladja az ajánlottat
Napi 20 percnél kevesebb testmozgás
Nagyobb veszély a szívbetegségek és cukorbaj kialakulására.

Hozzászólás itt nem engedélyezett.