2007. novemberében közzétettek egy nagyszabású jelentést, amely áttekintette a különböző típusú daganatos megbetegedések viszonylagos kockázatát az életmóddal összefüggésben. A jelentés, amelyet a Rákkutatási Világalap (World Cancer Research Fund, WCRF) és az Amerikai Rákkutató Szövetség (American Institute for Cancer Research, AICR) közösen adott ki, korszerű kutatást és nemzetközi tudományos tapasztalatot felsorakoztatva a legkorszerűbb ismereteinket összegzi az élelmiszerek, a testösszetétel, fizikai aktivitás, és a különböző daganattípusok között.
Egyes daganatos megbetegedések megelőzhetők lehetnek
Habár a DNS (genetikai örökítőanyag) károsodása elősegíti a rák kialakulását, csak a megbetegedések 5–10%-a közvetlenül öröklött, egy rákra hajlamosító gént öröklő személy nem feltétlenül lesz beteg (bár az átlagnál nagyobb kockázatnak van kitéve). A génkárosodást elősegítő környezeti tényezőknek való kitettség messze a legfontosabb meghatározója annak, hogy kialakul-e a rák vagy sem. Habár nem tudjuk az összes, a környezetünkben található karcinogén (rákkeltő) anyagot – például a dohányfüstöt, sugárzást, fertőzéseket – elkerülni, a mindennapi élet sok elemét lehet úgy módosítani, hogy megelőzzük a DNS károsodását, például egészséges étrenddel és egészséges életmóddal.
A jelentés háttere
Az első, tíz évvel ezelőtti WCRF jelentés óta a rákmegelőzés kutatása drámaian növekedett, és új, fejlettebb elektronikus módszereket fejlesztettek ki a tapasztalatok vizsgálatára és értékelésére. Egyértelművé vált, hogy szükség van egy korszerűsített jelentésre. Egy öt évig tartó folyamat során a világ több mint 20 vezető tudósa megvizsgált egy sor, a tudományos irodalomból speciálisan kiválasztott folyóiratot, hogy felmérje a változtatható életmódbeli tényezőknek a rák kockázatára gyakorolt hatását (WCRF/AICR 2007). A bizonyítékok minőségének és erősségének alapján megítélték, hogy az élelmiszerek, tápanyagok, testösszetétel, és fizikai aktivitás közti ok-okozati, illetve védő kapcsolatok meggyőzőek, valószínűsíthetők vagy korlátozottak. Ha a járványtani bizonyítékok, kísérleti és egyéb biológiai eredmények összesített, súlyozott eredménye kézenfekvő, ésszerű, torzítástól mentes, erőteljes, következetes, megismételhető, akkor valószínűsíthető az ok-okozati kapcsolat. Egyedileg ezen tényezők egyike sem valószínű, hogy elégséges legyen egy ok-okozati kapcsolatra következtetni. Ez a cikk a rávilágít a legfontosabb, a tárgyhoz tartozó ok-okozati kapcsolatokra vonatkozó meggyőző és valószínű nézetekre.
Fizikai aktivitás
Habár az embert arra teremtették, hogy rendszeresen fizikai tevékenységet végezzen, az utóbbi években, különösen a magas jövedelmű országokban, a fizikai aktivitás szintje tovább csökkent. Tovább nőtt az ülőmunka aránya, az utazások többsége gépjárművel történik, a mindennapi házimunka nagy részét gépek végzik, az aktív pihenés helyét átvette a TV és a videojáték. Az aktivitás ezen hiánya feltehetően fontos szerepet játszik a túlsúlyban és az elhízásban, amelyek növelik bizonyos ráktípusok kockázatát. A jelentés egyetért azzal az általános nézettel, hogy az emberek arra fejlődtek és alkalmazkodtak, hogy az élet során végig fizikailag aktívak legyenek, és hogy az ülő életmód egészségtelen lehet.
Következtetés
Meggyőző bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy a fizikai aktivitás véd a vastagbélrák ellen, és valószínűleg védi a menopauzán túli nőket a méhnyálkahártya– és mellrák ellen. A bizonyítékok arra utalnak, hogy minden fokú és típusú fizikai aktivitás védő hatású lehet, ugyanakkor bizonyos mozgásfajtákról korlátozott mennyiségű adat áll csak rendelkezésre.
Test zsírossága
Válaszul a napjainkban tapasztalható anyagi bőségre, egy új és sürgető egészségi probléma jelentkezett; a járványszerű túlsúly és elhízás. A test túlzott zsírtartalmának a rák kockázatát növelő hatásmechanizmusa még nem kellőképpen ismert. Ennek ellenére a bizonyítékok arra utalnak, hogy:
- Az elhízás, különösen a hasi zsírfelesleg, amely a normális feletti hormonszinteket okoz és a növekedési hormon, amely elősegíti a ráksejtek növekedését. Például a magas inzulintermelés növeli a vastagbélrák és a méhnyálkahártya-rák, esetleg a hasnyálmirigy és a vese rákjának kockázatát, míg a vér túlzott leptintartalma a kolorektális– és prosztatarákkal áll kapcsolatban.
- Az elhízást alacsony fokú idült gyulladásos állapot jellemzi. A gyulladás élettani válasz valamely fertőzésre vagy sérülésre, amely az akut szakaszban hasznos lehet. Azonban a krónikus gyulladás DNS-károsodást eredményezhet és elősegítheti a rák kialakulását.
Következtetés
A magasabb testzsírtartalom és a rák közötti ok-okozati kapcsolat ma már erőteljesebb, mint a kilencvenes években. Kifejezetten meggyőző bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy a magas testzsírtartalom kapcsolatban áll a nyelőcső-, hasnyálmirigy-, vastagbél-, méhnyálkahártya-, vese-, és (menopauzán túli nőknél) a mellrák kialakulásával, valamint lehetséges, hogy az epehólyag-rákkal is, közvetve és közvetlenül az epekövek kialakulása által. Ezzel szemben a magasabb testzsírtartalom valószínűleg védi a mellrák ellen a menopauza előtti nőket, habár e hatás működését még nem azonosították.
Szoptatás
Történetileg a szoptatásra irányuló figyelem középpontjában az anyatejnek a növekvő gyermekre gyakorolt jótékony hatása állt, újabban a kutatások azonban felhívták a figyelmet a gyermek későbbi életére, valamint az anyára gyakorolt jótékony hatásra is. Újabb vizsgálatok szerint minél hosszabb ideig szoptat az anya, annál nagyobb védelmet élvez a mellrák ellen. Úgy gondolják, hogy a menstruációs ciklus csökkenése miatt bekövetkező hormonváltozások felelősek az előnyökért.
Következtetés
Meggyőző bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy a szoptatás minden életkorban védi az anyát a mellrák ellen (beleértve a menopauza utáni időt is).
Élelmi rostok
Élelmi rostokat főleg a gabonafélék, gyökerek, gumós növények, hüvelyesek, gyümölcsök és zöldségek tartalmaznak. Habár nincsen világos kapcsolat a bizonyos keményítődús élelmiszerek és a rák között, széleskörűen bizonyított, hogy a rostok védenek a bélrák ellen. A rostok növelik a széklet mennyiségét és felgyorsítja az ürülék távozását a belekből, így talán a karcinogének távozását is, de a bél baktériumai a rostok erjesztése során rövid láncú zsírsavakat is termelnek, amelyek segítenek egészségesen tartani a bél sejtjeit.
Következtetés
Az élelmi rostokat tartalmazó ételek valószínűleg védenek a bélrák ellen.
Gyümölcsök és zöldségek
A gyümölcsök és zöldségek a vitaminok, ásványi anyagok, és fitonutriensek fő forrásai étrendünkben. Általánosságban a jelentés nehezen tudott összefüggést megállapítani egy bizonyos növény és a rák között, mivel a tápanyagok annyiféle komplex keverékét tartalmazzák, amelyek közül mindegyik hozzájárulhat valamely védő hatáshoz. Informatívabbak voltak azon vizsgálatok, amelyek az alapvető tápanyagokat, például a karotint, (a paradicsomban található) likopint, C-vitamint, B-vitamint, szelént vizsgálták. Ezek az aktív összetevők védik a DNS-t az oxidatív károsodás ellen és/vagy megakadályozzák a karcinogének aktiválódását, azáltal, hogy vagy megakadályozzák a növekedésüket, vagy megölik a rákos sejteket.
Következtetés
A jelentés szerint általánosságban a bizonyítékok a gyümölcsök és zöldségek rák elleni védő hatására kevésbé meggyőzőek, mint korábban hitték. Valószínű, hogy a nem keményítődús zöldségek és gyümölcsök védenek a száj-, torok-, nyelőcső-, tüdő– és gyomorrák ellen. Azok az ételek, amelyek valószínűleg védenek bizonyos rákfélék ellen:
- az aprított fokhagyma a gyomorrák ellen (az aprítás egy enzimet szabadít fel, amely segíti hasznos kénvegyületek képződését)
- a karotinoidok a száj-, torok-, és tüdőrák ellen
- a likopin (a paradicsomban található meg, főleg a feldolgozott formájában, például a paradicsomszószokban, levesekben, ketchupben) a prosztatarák ellen
- a C-vitamin a nyelőcsőrák ellen
Alkohol
Az alkoholt a legtöbb társadalomban a kőkorszak, vagy még régebb óta fogyasztják. A sörök, borok és szeszes italok népszerű italok, és habár a hosszan tartó nagymértékű fogyasztásnak jól ismert hatása a májcirrózis, újabban más káros hatások is ismertté váltak. Az etanol az emberi karcinogének közé sorolható, és a rákkeltő hatása nem függ az elfogyasztott ital fajtájától. Nem figyeltek meg biztonságos fogyasztási szintet (amely alatt nem nőtt volna a rák kockázata), és általában azt találták, hogy minél nagyobb mértékű az alkoholfogyasztás, annál nagyobb a rák kifejlődésének valószínűsége.
Következtetés
A bizonyítékokat erőteljesebbnek ítélték meg, mint korábban. Meggyőző bizonyíték van a rák és az alkoholtartalmú italok fogyasztása közötti ok-okozati kapcsolatra a száj-, torok-, nyelőcső-, vastag-, végbélrák esetén (férfiaknál), és a mellrák esetén (nőknél). Valószínűsíthető az ok-okozati kapcsolat a máj– és bélrák között nőknél és az alkoholtartalmú italok fogyasztása között.
Húsok, baromfihús, hal és tojás
Általános vélekedés, hogy az ember mindenevő, és az egészséges étrend mind növényi, mind pedig állati eredetű ételeket tartalmaz, például húsokat, baromfihúst, halat és tojást. Ezek az ételek kiváló forrásai jó minőségű fehérjéknek és számos életfontosságú mikrotápanyagnak. Azonban a vörös húsok (pl. marha, bárány és sertés) fogyasztása során, feltehetően a magas hem-vas tartalma miatt, a testben megemelkedik az N-nitrozó vegyületek szintje. Továbbá, sok feldolgozott hús, például a sonka, szalonna, füstölt hús, kolbászok, sült kolbász, ‘hot dog’ tartalmaz a kezelés során hozzáadott nitrátot, nitritet és más tartósítószereket. Az élelmi nitrátok és nitritek feltehetően emberi karcinogének, mert a testben N-nitrozó vegyületekké alakulnak át.
Következtetés
Meggyőző bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy a rendszeres, nagy mennyiségű vöröshús és húskészítmény fogyasztása növeli a bélrák kockázatát.
Tej és tejtermékek
A tejet és tejtermékeket, például a sajtot, vajat, ghee-t (tisztított vajat) és joghurtot az emberiség azóta fogyasztja, amióta erre a célra megfelelő kérődző állatokat háziasította. A nyugati területeken, például Európában, az ételből származó kalciumnak jelzője lehet a tejtermékek fogyasztása. Az étrendben található kalciumról úgy vélik, hogy véd a rák ellen, ugyanis közvetlenül hatással van a sejtek növekedésére és megújulására, és epesavakhoz és zsírokhoz kapcsolódhat a bélben, így megelőzi, hogy azok károsítsák a bélfalat. A tej bioaktív anyagokat is tartalmaz, amelyeknek szintén védő szerepe lehet. Másrészről, a magas kalciumbevitel elősegítheti a sejtek burjánzását a prosztatában.
Következtetés
A daganattal és a tejtermékekkel kapcsolatos bizonyítékok eltérő irányokba mutatnak. A tej valószínűleg véd a kolorektális rák ellen, és korlátozott számú bizonyítékok szerint a húgyhólyagrák ellen is. Valószínűsíthető az ok-okozati kapcsolat a magas kalciumtartalmú étrend és a prosztatarák kockázata között.
Zsírok, olajok, cukrok és só
A zsírok és olajok a leginkább energiadús összetevői az étrendnek. A cukrok édes ízű szénhidrátok. A zsírok és cukrok sok energiában gazdag étel és ital alkotóelemei, amelyek a hízáshoz és elhízáshoz hozzájáruló tényezők lehetnek, amelyek növelhetik a rák kockázatát. Ennek ellenére nincs meggyőző vagy valószínű bizonyíték, hogy a zsír, olajok vagy cukrok kifejezetten valamely ráktípust okoznának. A só (nátrium-klorid) alapvető fontosságú a szervezet működése szempontjából, a múltban értékes árunak számított. Manapság sóból bőséges a kínálat, és főleg a sóval tartósított ételekben, sózott húsokban, halakban, olívabogyóban, sok feldolgozott ételben, kolbászokban, készételekben, mártásokban, és még közvetlenebbül csipszekben, mogyoróban, és más ízletes falatkákban található meg. Bizonyított, hogy a magas sóbevitel károsítja a gyomorfalat, elősegíti az N-nitrozó vegyületek termelődését, és támogatja a hasi karcinogéneket.
Következtetés
A magas sóbevitel és a sóval tartósított ételek valószínűleg hozzájárulnak a gyomorrák kockázatához.
Jelentős hozzájárulás
A nem fertőző betegségek, beleértve a rákot is, világszerte a legfőbb egészségügyi terhet jelentik. A jelen tanulmány azzal, hogy áttekinti a meglévő bizonyítékokat, jelentősen hozzájárul az ismeretbázisunkhoz, mert segít meghatározni, hogy az ételek, a táplálkozás, fizikai aktivitás, testösszetétel milyen mértékben módosítja a rák kialakulásának kockázatát, és felhívja a figyelmet a legfontosabb tényezőkre. Ezeket az információkat a nemzeti kormányok által kiadott, az egészséges életmódot elősegítő ajánlásokkal párosítva lehet a legjobban felhasználni.
Fiatal korban és a felnőttkor során jól megválasztva étkezési szokásainkat és életmódunkat segít csökkenteni bizonyos betegségek, mint például az elhízás, szívbetegség, magas vérnyomás, cukorbetegség, és egyes rákfélék kockázatát. Az egészséges étrend sokféle és változatos táplálék kiegyensúlyozott bevitelével és bizonyos ételek mérsékelt fogyasztásával érhető el.
Hivatkozások
- WCRF/AICR (1997). Food, Nutrition and the Prevention of Cancer – a Global Perspective. Washington DC
- WCRF/AICR (2007) Food, Nutrition, Physical Activity and the Prevention of Cancer – a Global Perspective. Washington DC. Available from www.dietandcancerreport.org
