A helyi „népegészségügyi program” táplálkozás / dietetika szegmense

„Óbudai Egész­ség­olim­pia”

A helyi „nép­egész­ség­ügyi prog­ram” táp­lál­ko­zás / die­te­tika szegmense

Buda­pes­ten a III. kerü­let, Óbuda-Békásmegyer város­rész önkor­mány­za­tá­nak önálló, több évre vonat­kozó Egész­ség­ügyi Kon­cep­ci­ója van. Ennek hang­sú­lyos eleme a lakos­ság álta­lá­nos egész­ségi álla­po­tá­nak javí­tása, a beteg­sé­gek meg­elő­zése, és az élet­mód ked­vező irá­nyú befo­lyá­so­lása. A ter­ve­zet cím­szerűen tar­tal­mazza az „Óbudai Egész­ség­olim­pia” pro­jekt­jét, ami­nek kimun­ká­lása egy pályá­zati lehető­ség során való­sult meg. Az EGT-Norvég Finan­szí­ro­zási Mecha­niz­musra benyúj­tott pályá­zat ked­vező elbí­rá­lása után 2008. év végén elkezdő­dött a megvalósítás.

A prog­ram lét­re­ho­zója és gaz­dája a kerü­let járó beteg sza­kel­lá­tá­sát is ellátó Szent Mar­git Ren­delőin­té­zet Non Pro­fit Kft. Szak­em­be­rek bevo­ná­sá­val elké­szült a pro­jekt műkö­dési logi­kája, struk­tú­rája és szabályai,

Szé­les kerü­leti össze­fo­gás áll a prog­ram mögött, a helyi poli­ti­kai erők éppúgy támo­ga­tói, mint a szer­ve­zés­ben és akci­ók­ban sze­re­pet vál­laló védőnői háló­zat, vagy a sza­bad­idős és sport­te­vé­keny­sé­ge­ket irá­nyító non pro­fit kft., média szak­em­be­rek, korábbi Nép­egész­ség­ügyi Prog­ra­mok tapasz­talt kép­vi­selői, szak­mai és civil szer­ve­ze­tek munkatársai.

A prog­ram viszony­lag nagy lét­számú popu­lá­ciót érint, a kerü­let lakos­sága 125 000 fő, ugyan­ak­kor még átlát­ható és mene­dzsel­hető köz­igaz­ga­tási egy­ség. Példa lehet, és tapasz­ta­la­tai fel­hasz­nál­ha­tók egy orszá­gos nép­egész­ség­ügyi prog­ram ter­ve­zése és meg­va­ló­sí­tása esetén.

Köz­is­mert tény, hogy az egész­ségi álla­pot 30–50 %-ban élet­módi tényezők­kel befo­lyá­sol­ható. Az egész­ség olim­pia az élet­mód– és szem­lé­let­vál­tás­hoz nyújt segít­sé­get felnőt­tek­nek és gyer­me­kek­nek. A ter­ve­zett és meg­va­ló­sult ese­mé­nye­ken bővül a lakos­ság isme­rete, kész­sé­gei, és játé­kos „ver­seny” for­má­já­ban tapasz­tal­hat­ják meg az egész­sé­get támo­gató élet­vi­telt és annak mér­hető eredményeit.

A szak­mai alap­el­vek meg­egyez­nek az Otta­wai Char­ta­val, amely az egész­sé­get támo­gató poli­ti­kai gya­kor­la­tot, az egész­sé­get segítő kör­nye­ze­tet, a helyi közös­ségi akci­ó­kat, az egyéni képes­sé­gek fej­lesz­té­sét, a gyó­gyító ellá­tás­ban a pre­ven­tív szem­lé­let erősíti.

Hely­zet­kép, tények

A fej­let­tebb orszá­gok­ban világ­szerte meg­fi­gyel­hető ten­den­cia, hogy egyre nő a

súlyprob­lé­má­val küzdők ará­nya. Reá­lis becs­lé­sek sze­rint Magyar­or­szá­gon jelen­leg 4 mil­lió túl­sú­lyos és 2 mil­lió elhí­zott ember él. A külön­böző mód­sze­rek­kel vég­zett fogyó­kú­rák töret­len nép­szerű­ség­nek örven­de­nek. Kevésbé ismert, hogy ezek több mint 90%-a évek táv­la­tá­ból nézve siker­te­len­nek bizo­nyul. A kez­det­ben leadott súly­fe­les­le­get – illetve gyak­ran annál töb­bet is – idő­vel vissza­híz­zák. A rövid ideig tartó, szélső­sé­ges kúrák ugyanis, melyek fel­rúg­ják a kiegyen­sú­lyo­zott táp­lál­ko­zás alap­sza­bá­lyait, hosszú távon nem haté­ko­nyak, és az egész­ségre nézve is veszélyt jelenthetnek.

Nem mind­egy, hogy a test­tö­meg sza­bá­lyo­zá­sá­nak mely mód­ját alkal­maz­zák. Az opti­má­lis test­tö­me­gü­ket elérők, és azt éveken át megőrzők pél­dája iga­zolja, hogy kellő kész­te­tés, kitar­tás, kont­roll, tuda­tos­ság és meg­fe­lelő szak­mai segít­ség mel­lett meg lehet vál­toz­tatni az élet­mó­dot. A meg­va­ló­sí­tás­hoz több lehető­ség is kínál­ko­zik: étrend, moz­gás, lelki veze­tés, gyógy­sze­res, műtéti megoldás.

Az ide­á­lis test­tö­meg eléré­sét több­féle dolog moti­vál­hatja. Jel­lemzi az esz­té­ti­kai szem­pont, hiszen az elő­nyö­sebb külső kihat a pszi­chés álla­potra, a pár­vá­lasz­tásra, a mun­ka­vál­la­lásra, a közös­ségbe való beil­lesz­ke­désre. Emel­lett sze­re­pet kap­hat­nak érzelmi indo­kok is: a maga­biz­tos­ság növe­lése, az önkont­roll javí­tása, stb. Jelentő­sebb test­tö­meg feles­leg ese­tén mind­eh­hez egész­ség­ügyi okok is tár­sul­hat­nak, olyan kel­le­met­len tüne­tek meg­je­le­né­sé­vel, mint pl. hor­ko­lás, izza­dás, nehéz­lég­zés, ízületi fáj­dal­mak, menst­ru­á­ciós zava­rok, vizeletelcsöppenés.

A kísérő­be­teg­sé­gek kiala­ku­lása – magas vér­nyo­más, szív és érrend­szeri meg­be­te­ge­dé­sek, lég­zési zava­rok, nem inzul­in­függő cukor­be­teg­ség, bizo­nyos daga­na­tos meg­be­te­ge­dé­sek, epekő­be­teg­ség, izü­leti pana­szok stb.– viszont már komoly sür­gető okai a vál­toz­ta­tás­nak. Az 5–10 %-os súly­le­adás eny­hít­heti, vagy meg­szün­tet­heti az emlí­tett tüne­te­ket és mér­sé­keli a társ­be­teg­sé­gek­kel járó egész­ség­ügyi kockázatot

A táp­lált­sági álla­pot meg­íté­lé­sé­hez elen­ged­he­tet­len néhány egy­szerű mérés és szá­mí­tás, melyek­kel reá­lis képet kap­ha­tunk és ellenő­riz­hetőek az ada­tok és moti­váló tényezők is lehet­nek a folya­mat­ban. Elő­for­dul­hat az is, hogy csu­pán vala­mi­lyen szub­jek­tív tényező áll a fogyni vágyás mögött – pl. önér­té­ke­lési zavar, torz „test­kép ” – és objek­tí­ven elbí­rálva az álla­po­tot, a fel­so­rolt para­mé­te­rek­kel össze­vetve való­já­ban nincs szük­ség a test­tö­meg megváltoztatásra.

Test­tö­meg­mé­rés

A test­tö­meg inga­do­zás nyo­mon köve­té­sé­nek egy­szerű módja, a heti rend­sze­res­ség­gel test­tö­meg mérés. Ott­honi körül­mé­nyek között leg­jobb reg­gel, vize­let és szék­le­t­ürí­tés után, étke­zés előtt, ruha nél­kül és ugyan­azon a mér­le­gen. Ezt a szo­kást érde­mes egy életre szó­lóan meg­tar­tani. Az egész­ség­ügy­ben, az alap­el­lá­tás­ban évente, a sza­kel­lá­tás­ban, kór­há­zak­ban a fel­vé­tel­kor ill. a veszé­lyez­te­tett, kiszűrt bete­gek­nél hetente, vagy gyak­rab­ban a szakma sza­bá­lyai sze­rint, kró­ni­kus ellá­tás­ban havonta elvé­gezni a mérést.

BMI szá­mí­tás

Meg­mért magas­ság és test­tö­meg isme­re­té­ben – az ún. BMI (Body Mass Index, vagyis test­tö­meg index) révén – tájo­koz­tató infor­má­ciót ad arról, hogy aktu­á­lis test­tö­meg ide­á­lis, vagy sem. A BMI érté­ket úgy kap­juk meg, hogy a kilo­gramm­ban mért test­tö­me­gün­ket eloszt­juk a méter­ben kife­je­zett magas­sá­gunk négyzetével.

Pél­dául 160 cm magas­ság és 70 kg testtömeg

ese­tén: BMI =70 kg/(1,6m)2 =70 kg /2,56 m 2 =27,3 kg/m 2

Amennyi­ben a BMI 18,5 és 24,9 közé esik, akkor a test­tö­meg ide­á­lis­nak tekinthető;

ha 25,0 és 29,9 között van,akkor túlsúlyról;

ha 30,0 és 34,9 között van, akkor elhízásról;

ha 35,0 és 39,9 között van, akkor súlyos

elhí­zás­ról; 40,0 felett már igen súlyos fokú elhí­zás­ról beszélünk.

A 18,5 alatti érték sovány­sá­got jelez.

Túl­súly ese­tén minél előbb, elhí­zás mel­lett – a kísérő­be­teg­sé­gek kiala­ku­lá­sá­nak veszé­lye miatt – viszont hala­dék­ta­la­nul el kell kez­deni fog­lal­kozni a test­tö­meg csökkentésével.

(A BMI kate­gó­riák sta­tisz­ti­kai átla­gok alap­ján kerül­tek meg­ha­tá­ro­zásra, és nem veszik figye­lembe az egyéni test-felépítésbeli különb­sé­ge­ket. Ezért pl. a nehéz­at­lé­ták, nehéz fizi­kai mun­kát végzők között – a test­tö­me­gen belüli nagyobb csont illetve izom­a­rány miatt – van­nak olyan sze­mé­lyek, akik­nél a maga­sabb BMI érték önma­gá­ban fél­re­ve­zető lehet.)

Az Óbuda Egész­ség­olim­pia első felé­ben 699 főnél

BMI meg­osz­lás kor­cso­por­tok és nemek sze­rinti esetszámban

Kor	Nem	<=18,5	18,6–20	20,1–25	25,1–30	30,1–40	40<	Össze­sen
0–9	Ffi	1	1		3	1		6
	Nő	6	1	1				8
10–19	Ffi	4	6	10	5	5		30
	Nő	2	5	11	9	3		30
20–29	Ffi	1	1	12	6	3		23
	Nő	4	5	29	9	2	1	50
30–39	Ffi			11	22	10	2	45
	Nő	3	7	47	13	19	2	91
40–49	Ffi			9	17	7	1	34
	Nő		2	40	31	16	2	91
50–59	Ffi			7	16	15		38
	Nő		3	44	41	26	4	118
60–69	Ffi			5	8	12		25
	Nő		2	15	29	23	2	71
70–79	Ffi			3	4	4		11
	Nő			2	15	7		24
80–	Ffi			1	2			3
	Nő				1			1

A 30-as életé­vektől emel­ke­dik meg a túl­sú­lyo­sak ará­nya. Már a 30–39 év közötti fér­fiak 75 %-a vala­mi­lyen mér­ték­ben túl­sú­lyos, több mint egy­ne­gye­dük kife­je­zett mér­ték­ben, kóro­san. Ez az arány a követ­kező évti­zed­ben is meg­ma­rad. 50 és 70 év között  a fér­fiak mint­egy 18–20 %-a nor­mál test-tömeg indexű. Ez az arány csak a későbbi, 70 év felett kor­ban javul kissé, 27–33%. A nők­nél 30–39 év között vala­mi­vel több, mint egy­har­mad a túlsúlyos.(37%), majd foko­za­to­san csök­ken a nor­mál BMI ará­nya. A 40–49 év közötti höl­gyek köré­ben ez 44 %, 50–59 között 37%, 60–69 között pedig 21%! Vagyis ez utóbbi idő­szak­ban, már csak­nem 80%-uk túl­sú­lyos vala­mi­lyen mér­ték­ben.

Test­zsír

A test­al­kat egyik leg­vál­to­zé­ko­nyabb tényezője a test zsír­tar­talma. Mennyi­sége nemünktől és élet­ko­runk­tól, az örök­le­tes (csa­ládi) voná­sok­tól is függ, de inga­do­zá­sai leg­in­kább a táp­lált­ság vál­to­zá­sa­ira vezet­hetők vissza.

Az emberi szer­ve­zet­ben elhe­lyez­ke­dés és funk­ció alap­ján két­féle zsírt külön­böz­tet­he­tünk meg: esszen­ci­á­lis zsírt és tar­ta­lék– vagy „rak­tár”- zsírt. Az esszen­ci­á­lis zsír első­sor­ban a sej­tek­ben, sejt közötti állo­mány­ban talál­ható, állandó kom­po­nense a szer­ve­zet­nek és mennyi­sége kevésbé vál­tozó. Jelen­léte elen­ged­he­tet­len az agyi, ideg­rend­szeri, hor­mo­ná­lis és anyagcsere-folyamatok műkö­dé­sé­hez.  A tar­ta­lék­zsír nagyobb részt a bőr alatt és a zsi­ge­rek körül hal­mo­zó­dik fel.

A kövér­ség meg­íté­lése szem­pont­já­ból a depó­zsír mennyi­sége az alap­vető. A zsír­szö­vet kez­de­mé­nyei — az adi­pob­lasz­tok — a 160–200 mm-es emb­ri­ó­ban jelen­nek meg, de valódi zsír­szö­vet csak a mag­zati élet 25.-30. heté­ben ala­kul ki. Sok­szor hall­juk azt, hogy a gyer­mek neve­lé­sét már a szü­le­tés előtt el kell kez­deni. A kövér­ség szem­pont­já­ból ez igen­csak helyén való tanács, ráadá­sul bio­ló­gi­a­i­lag bizonyított.

Az emberi szer­ve­zet­ben a zsír­sej­tek száma átla­go­san 20 mil­li­árd. Az elhí­zás lényege pedig a zsír­sej­tek meg­na­gyob­bo­dása. Korábbi elkép­ze­lé­sek sze­rint a zsír­sej­tek száma gene­ti­ku­san meg­ha­tá­ro­zott, tehát a szü­le­tés után már nem vál­to­zik. Ma az a véle­mény, hogy az egyed­fejlő­dés során a zsír­sej­tek szá­má­nak ala­ku­lá­sá­ban két lénye­ges vál­to­zás történik:

• a szü­le­tést követő első két évben a sejt­szám kisebb-nagyobb mér­ték­ben nő, majd ezt követően átme­ne­ti­leg stabilizálódik.
• az egyénre jel­lemzően a zsír­sejt­szám 10–18 éves kor között ala­kul ki.

Az elhí­zás­nak e meg­kö­ze­lí­tés sze­rint két típusa jöhet létre:

• hipert­ró­fiás elhí­zás (csak a sej­tek­ben tárolt lipi­dek mennyi­sége nő)
• hiper­p­lá­ziás elhí­zás: gya­ra­po­dik a zsír­sej­tek száma és ezzel egy idő­ben megnő a sej­tek tér­fo­gata is. Az ilyen elhí­zás­nak az egyik nagyon fon­tos jel­lemzője, hogy csak mini­má­lis mér­ték­ben rea­gál a dié­tás hatá­sokra és a terá­piás beavatkozásokra.

A belső szer­vek között lera­kódó zsírt nevez­zük zsi­geri zsírnak. Azért fon­tos külön fog­lal­kozni vele, mert a fel­sza­po­ro­dása külö­nö­sen meg­nö­veli bizo­nyos beteg­sé­gek koc­ká­za­tát. A zsi­geri zsír­ban könnyeb­ben akti­vá­ló­dik az un. lipop­ro­tein lipase enzim ami adi­poly­sist (zsír­bon­tást) ered­mé­nyez. A bon­tás­ból szár­mazó zsír az ere­ken keresz­tül a májba jut, elő­idézve annak elzsí­ro­so­dá­sát. További követ­kez­mény­ként felgyű­lik a víz, nő a cukor­be­teg­ség, magas vér­nyo­más, vala­mint a szív – és érbe­teg­sé­gek kockázata.

A zsi­geri zsír álta­lá­ban az összes testi zsír 10–20%-át teszi ki. A zsi­geri elhí­zást a követ­kező muta­tók sze­rint szok­ták megállapítani:

• Az L4 és L5 csi­go­lya közötti test­ke­reszt­met­szet­ben a zsír­te­rü­let 100cm² vagy több.
• A zsi­geri zsír ará­nya a bőr alatti zsír­hoz viszo­nyítva 0,4 vagy több.
• A WHR (derék-csípő arány) fér­fiak ese­té­ben 0,9, nők ese­té­ben 0,85 fölötti.

Nor­mál BMI mel­lett testzsír-százalék meg­osz­lása n= 699

Testzsir%	Nő	Ffi.	Össz
Ala­csony	12	7	19
Nor­mál	98	34	132
Magas	106	22	128
összes	216	63	279

A vizs­gált cso­port­ban, nor­mál BMI mel­lett a nők 49%-ának volt magas a testzsír-százaléka, 45 %-ának nor­má­lis, és 6 %-ának ala­csony. A fér­fi­ak­nál 54 % volt nor­má­lis, 11 % ala­csony és össze­sen 35 % magas. Össze­sen, az összes nor­mál BMI index mel­lett 46 % volt a magas testzsír-százalék ará­nya! Ez további, és a jövő­ben érdemi meg­fon­to­lást igénylő tényre hívja fel a figyelmet.

Egy­részt – miköz­ben a magas BMI arány a fér­fi­akra volt inkább jel­lemző, a nor­mál BMI mel­lett a testzsír-százalék „csak” 35%-ban volt maga­sabb, míg a nők­nél ez az arány 49%.

Más­részt, ez előbbi és a nemek között különb­ségre utaló adat mel­lett a lénye­ge­sebb elté­rés az, hogy a nor­mál BMI mel­lett is, a testzsír-százalék az ese­tek 46 %-ában magas volt!

30 év felett már 60 % felett van nők­nél és fér­fi­ak­nál egy­aránt, 60 év felett pedig gya­kor­la­ti­lag az egész popu­lá­ci­ó­nál magasabb.

• A derék kör­fo­gata fér­fiak ese­té­ben 94 cm, nők ese­té­ben 80 cm fölötti.

A zsi­geri elhí­zás esé­lye a fér­fi­ak­nál a 30-as éveik­ben, a nők­nél a meno­pa­u­zát követően nő meg. Gya­ko­ribb a fér­fi­ak­nál, vala­mint az idő­seb­bek­nél, sem­mint a nők­nél, vagy éppen a fia­ta­lok­nál. A zsi­geri zsír égése gyor­sabb, mint a bőr alatti zsíré, így edzés­sel és meg­fe­lelő étke­zés­sel könnyen leadható.

Derék­kör­fo­gat mérés

A külön­böző társ­be­teg­sé­gek meg­je­le­né­sét nagy­mér­ték­ben befo­lyá­solja a test­ben lera­kódó zsír kilóg­ramm­ban mér­hető mennyi­sége mel­lett annak elosz­lása is. A zsír­pár­nák elhe­lyez­ke­dése alap­ján két­féle típust külön­böz­te­tünk meg:

A fér­fi­a­kon gyak­rab­ban elő­for­duló ún.„alma típusú ” elhí­zás­nál a zsír­feles­leg jel­lemzően a has tájé­kon rakó­dik le, ami a belső szer­vek elzsí­ro­so­dá­sá­hoz, és ennek követ­kez­té­ben szív és érrend­szeri beteg­sé­gek, cukor­be­teg­ség, bizo­nyos daga­na­tok kiala­ku­lá­sá­hoz vezet­het. Az „alma típusú ” elhí­zás­hoz képest kisebb egész­ségi koc­ká­za­tot jelent a leg­in­kább nők­nél meg­fi­gyel­hető far és comb­tá­jékra húzódó „körte típusú ” elhí­zás, ami vissz­eres­ség meg­je­le­né­sére hajlamosít.

A kerü­leti mére­tek közül az egyik leg­fon­to­sabb adat a derék-körfogat (derék­ke­rü­let), ame­lyet mérő­sza­lag­gal mér­nek, a leol­va­sás pon­tos­sága 0,5 cm. Helye az elülső-felső csípő­tö­vis (spina ili­aca ante­rior supe­rior) és a leg­alsó borda közötti távol­ság felé­nél tör­té­nik nyu­godt kilég­zés utáni álla­pot­ban, víz­szin­tes sík­ban, tehát nem a leg­job­ban behú­zódó oldal­kon­tú­rok magas­sá­gá­ban. Így lehet meg­mérni a zsi­geri (vis­ce­ra­lis) zsír­szö­vet leg­na­gyobb átmérő­jét. A derék­kör­fo­gat önálló rizi­kó­té­nyező a szív– és érrend­szeri beteg­sé­gek kialakulásában.

Nők­nél 80 cm felett mér­sé­kelt, 88 cm felett maga­sabb, fér­fi­ak­nál 94 cm felett mér­sé­kelt, 102 cm felett maga­sabb a kockázat.

Elekt­ro­mos testzsír-mérő készü­lék­kel vég­zett mérés

Az Óbudai Egész­ség­olim­pia kere­té­ben az Inbody-720 bio­im­pe­dan­cia elvén működő és igen rész­le­tes elem­zésre lehető­sé­get biz­to­sító készü­lé­ket is hasz­nál­juk, mind a szűrő­na­po­kon, mind az egyéni tanács­adá­sok (ún. Egész­sé­ges Ren­de­lé­sek) kere­té­ben.

A tes­tössze­té­tel ana­li­zá­tor készü­lék­kel lehető­ség van meg­mérni a test össze­té­te­lét, zsír­szá­za­lé­kát, vis­ce­ra­lis zsírt, BMI-t, alap­anyag­cse­rét, fitt­ségi inde­xet az előre meg­adott, meg­mért ada­tok alap­ján (élet­kor, test­tö­meg, test­ma­gas­ság). A vizs­gá­lat mind­össze 2 per­cig tart ruha levé­tele nél­kül (mezít­láb tör­ténő mérés), mely nem ter­heli a szer­ve­ze­tet, ezál­tal bár­mi­kor meg­is­mé­tel­hető. Hely­ben kinyom­ta­tott ered­ményt ad, elérendő célo­kat meg­je­löl egyénre szabva, 6–99 éves korig használható.

Alkal­mas az elhí­zás korai diag­nosz­ti­zá­lá­sára, mivel a zsír­tö­meg pon­tos meg­ha­tá­ro­zá­sá­val már 1–2 kg zsír­több­le­tet + vis­ce­ra­lis zsírt is meg­mu­tat, amire az eddig álta­lá­no­san elfo­ga­dott elhí­zás meg­ha­tá­rozó mód­sze­rek (Pl. BMI) nem képesek.

Egye­dül­álló módon képes a derék-csípő arány meg­ha­tá­ro­zá­sára, mely­nek magas értéke ese­tén nagyobb az elhí­zás szövőd­mé­nye­i­nek (magas vér­nyo­más, szív, érrend­szeri beteg­sé­gek, cukor­be­teg­ség) kiala­ku­lá­sá­nak kockázata.

A készü­lék a szer­ve­zet csont-ásványianyag tar­ta­mát is becsüli, mely alap­ján a csont­tö­meg vál­to­zá­sá­ból a leg­gya­ko­ribb anyagcsere-csontbetegség az osteo­po­ro­sis (cson­trit­ku­lás) kiala­ku­lá­sá­nak koc­ká­za­tára lehet következtetni.

A hagyo­má­nyos beren­de­zé­sek­hez képest a készü­lék lehető­sé­get nyújt a sej­ten belüli és sej­ten kívüli folya­dék­mennyi­ség méré­sére is, így ha az ered­mé­nyek maga­sak, az ödéma meg­lé­tét, vagy kiala­ku­lá­sá­nak komoly koc­ká­za­tát jelzi.

A táp­lált­sági álla­pot meg­íté­lé­sét követően hatá­roz­ható meg a napi ener­gia­igény.

Az aktu­á­lis test­tö­meg és fizi­kai akti­vi­tás isme­re­té­ben meg­ha­tá­roz­ható a tény­le­ges napi, kcal-ban kife­je­zett ener­gia­igény, amelyre az egyik leg­egy­szerűb­ben alkal­maz­ható kép­let a következi:

Fér­fiak: 900 +10 X aktu­á­lis test­tö­meg kg X fizi­kai akti­vi­tás szorzója

Nők: 700 +7 X aktu­á­lis test­tö­meg kg X fizi­kai akti­vi­tás szorzója

Ülő élet­mód­nál 1,2, köze­pe­sen aktív élet­mód­nál 1,4, nehéz fizi­kai tevékenység

illetve aktív élet­mód ese­tén 1,8 a fizi­kai akti­vi­tás szorzószáma.

Az ide­á­lis test­tö­meg eléré­sé­hez leg­gyak­rab­ban csök­ken­tett ener­gia­mennyi­ségre van szükség:

Ahhoz, hogy a test­tö­meg lej­jebb kússzon, a szük­sé­ges napi ener­gia­igény­nél keve­seb­bet kell fogyasz­tani (vagy az addig jel­lemző akti­vi­tási szint­nél töb­bet kell mozogni, és így meg­emelni az ener­gia­fel­hasz­ná­lást). A mara­dandó ered­ményű test­tö­meg csök­ken­tés érde­ké­ben rend­kí­vül lénye­ges szem­pont, hogy az ener­gi­a­be­vi­telt milyen mér­ték­ben csök­kent­jük. Az 500 700 kcal-val keve­sebb napi bevi­tel mel­lett lehető­sége van a szer­ve­zet­nek az anyag­csere megfelelő

átál­lá­sára, tart­ható az aján­lott heti átlag 0,5 1 kg fogyás, s ezzel meg­előz­hető az

cik­li­kus test­tö­meg­vál­to­zás (az ún.jo jo effek­tus) kialakulása.

Össze­tett okok mel­lett, sok­rétű meg­ol­dás hoz sikert.

A túl­súly és elhí­zás kiala­ku­lá­sá­nak szám­ta­lan – gene­ti­kai, hor­mo­ná­lis, tár­sa­dalmi, gaz­da­sági, stb.– oka lehet, de alap­vetően arra vezet­hető vissza, hogy ha huza­mo­sabb időn keresz­tül a tény­le­ges szük­ség­le­tünk­nél töb­bet fogyasztunk.

Meg­ol­dás­ként több – egy­más hatá­sát erő­sítő, de nem helyet­te­sítő – lehető­ség is kínál­ko­zik: étke­zés, moz­gás, lelki veze­tés, gyógy­sze­res segít­ség, végső eset­ben műtéti megoldás.

Az Óbudai Egész­ség­olim­pia kere­té­ben lehető­ség nyílt a lakos­ság szá­mára a komp­lex meg­ol­dásra sze­mé­lyes kozul­tá­ci­óra die­tet­kus­sal és sze­mé­lyi trénerrel

Étke­zés, diéták

A sike­res test­tö­meg csök­ken­tés érde­ké­ben cél­szerű néhány héten keresz­tül táp­lál­ko­zási nap­lót vezetni és a lejegy­zett ada­tok (étke­zé­sek ideje, fel­hasz­nált nyers­anya­gok minő­ségi és mennyi­ségi jel­lemzői) alap­ján, die­te­ti­kus szak­em­ber segít­sé­gé­vel meg­be­szélni és kiér­té­kelni a fogyasz­tási szo­ká­so­kat. A vál­toz­ta­tási javas­la­tok kiter­jed­het­nek a vásár­lásra (lista össze­ál­lí­tás, ter­mé­kek cím­kéje), a nyers­anyag válo­ga­tásra (keve­sebb ener­giát, vagyis keve­sebb zsi­ra­dé­kot és egy­szerű cuk­rot, több ros­tot tar­tal­mazó ételek válasz­tása) a folya­dék­fo­gyasz­tásra, az étel­ké­szí­tési módokra, a helyes elosz­tásra, az étke­zés körül­mé­nye­ire és emel­lett a szük­sé­ges egyéb diéta betar­tá­sára egy­aránt. Lénye­ges szem­pont, hogy az aki ház­tar­tást vezeti támo­gassa a vál­toz­ta­tás szán­dé­kát – együttmű­kö­dése befo­lyá­sol­hatja a test­tö­meg csök­ken­tés ered­mé­nyét. A női nem sze­repe a gyer­mek­kor­ban rög­zülő szo­ká­sok, a csa­ládi táp­lál­ko­zási minta kiala­ku­lása miatt is döntő jelentőségű.

Moz­gás­ban az élet

Bár­mi­lyen BMI mel­lett ked­vező, a rend­sze­res moz­gás, ami­nek hatá­sára javul a test

izom zsír ará­nya, mivel a fizi­kai akti­vi­tás pozi­tí­van befo­lyá­solja szer­ve­ze­tünk ener­gia­ház­tar­tá­sát. Az izom­sej­tek még nyu­galmi álla­pot­ban is több ener­giát igé­nyel­nek, mint a zsír­sej­tek. A rend­sze­res fizi­kai akti­vi­tás mér­sé­keli az alap­anyag­csere – test­tö­meg csök­ke­nés­sel együtt járó – las­su­lá­sát, ezért fon­tos, a napi leg­alább 30 per­ces inten­zív mozo­gás. Az egész­ségi álla­pot­nak leg­in­kább meg­fe­lelő moz­gás­forma kivá­lasz­tá­sá­ban sokat segít­het a gyógy­tor­nász, illetve a sze­mé­lyi edző.

Lelki veze­tés

A tapasz­ta­la­tok azt mutat­ják, hogy hosszú távon sike­re­sebb a test­súly csökkentése

azok­nál, akik­nek rend­sze­re­sen lehető­sé­gük van beszá­molni vala­ki­nek – csa­lád­tag­nak, barát­nak, eset­leg „sors­társ­nak ” a sike­rekről, nehéz­sé­gekről. Ide­á­lis, ha ebben a folya­mat­ban – a tanács­adás és fel­vi­lá­go­sí­tás mel­lett – egy­fajta lelki támaszt is jelent a szak­or­vos, házi­or­vos, pszi­chi­á­ter, pszi­cho­ló­gus, die­te­ti­kus. Az Óbudai Egész­ség­olim­pia kere­té­ben az egész­ség­na­po­kon, a szű­ré­se­ken volt mód beszél­getni a hasonló hely­zetűek­kel és szak­em­be­rek­kel is.

Orvosi javas­latra gyógy­sze­res segít­ség is ren­del­ke­zésre áll azok­ban az esetekben,

ami­kor már nagyobb mér­tékű elhí­zás­ról van szó, és/vagy a külön­böző test­tö­meg csök­kentő pró­bál­ko­zá­sok kudarcba ful­lad­tak. Társ­be­teg­ség ese­tén már 27-es BMI fölött alkal­maz­ható a gyógy­sze­res meg­ol­dás. Meg­könnyí­tik az átál­lást az élet­mód­vál­tás idő­sza­ká­ban, és a kez­deti sike­rek moti­váló hatása révén sze­re­pet ját­sza­nak a kisebb test­tö­meg megőr­zé­sé­ben. A folya­ma­tos szak­mai (orvosi, die­te­ti­kai) kont­roll mind­emel­lett elen­ged­he­tet­len. Végső meg­ol­dás­ként műtéti meg­ol­dás is szóba jöhet szi­gorú szak­mai kont­roll mellett.

Az elmon­dot­tak­ból kitű­nik, hogy a súlyprob­lé­má­val küzdők szá­mára az igazi külső

segít­ség a társ­szak­mák össze­fo­gá­sán, team mun­kán alapulhat.

Az Óbuda Egész­ség­olim­pia álta­lá­nos célja, hogy az embe­rek meg­ért­sék, a leg­több nem-fertőző beteg­ség (magas vér­nyo­más, szív-és érrend­szeri meg­be­te­ge­dé­sek, némely rossz­in­du­latú daga­nat, stb.) a hely­te­len élet­mód (töb­bek között a dohány­zás, hely­te­len táp­lál­ko­zás, moz­gás­sze­gény élet­mód stb.) követ­kez­mé­nye. Az egész­ség­tu­da­tos lakos­ság szá­mára ismert, hogy ezek­nek a beteg­sé­gek­nek jelentős része elke­rül­hető, vagy kés­lel­tet­hető, vala­mint maguk is tud­nak tenni a rossz egész­ségi álla­pot ellen, ha elsa­já­tít­ják és a min­den­nap­jaik részévé teszik a helyes élet­vi­tel elemeit.

Az Óbuda Egész­ség­olim­pia konk­rét célja:

- az opti­má­lis test­tö­meg elérése, megtartása,

- a meg­fe­lelő fizi­kai kon­dí­ció elérése, javítása,

- a vér­nyo­más­ér­ték 140/90 Hgmm alatti tartása,

- dohány­zás­men­tes életvitel,

- egész­sé­ges élet­módra vonat­kozó isme­re­tek szer­zése és alkalmazása,

- az egész­ség, mint érték hang­sú­lyá­nak elfo­ga­dása, meg­je­le­nés a szűréseken

Az Óbuda Egész­ség­olim­pia mód­sze­rei; rend­sze­res szű­ré­sek, egész­ség­na­pok, játé­kos ver­seny­so­ro­za­tok, kvíz­já­té­kok, isme­ret­ter­jesz­tés, okta­tás szak­em­be­rek­nek és civi­lek­nek, szülők­nek, tábo­rozó gye­re­kek­nek, isko­lá­sok­nak, ingye­nes tanács­adá­sok és felnőtt torna, egyéb moz­gás­prog­ra­mok, gyer­mek élet­mód tábo­rok szer­ve­zése, mód­szer­tani anya­gok kimunkálása.

Az Óbuda TV-ben műso­rok, ripor­tok, öt per­ce­sek készül­tek a táp­lál­ko­zás és a test­moz­gás álta­lá­nos ill. aktu­á­lis kér­dé­se­iről. Az Óbuda Újság­ban cik­kek jelen­tek meg az egész­sé­ges élet­mód­ról a min­den­na­pok­ban hasz­nál­ható tippekkel.

A meg­je­lölt célok, az elvég­zett szű­ré­sek, méré­sek, tanács­adá­sok tapasz­ta­la­tai, vala­mint az Óbuda Egész­ség­olim­pia első felé­ben 699 főnél (484 nő, 215 férfi) tör­tént méré­sek, ada­tok elem­zé­sét követően az Óbudai Egész­ség­olim­pia szem­pont­já­ból meg­fon­to­lásra érde­me­sek a következők.

• A kóros test­súly káros volta és veszé­lyez­tető hatása ma már köz­hely­szerűen ismert. Ugyan­ak­kor mind a pon­tos méré­sére, a plusz túl­súly meg­íté­lé­sére szol­gáló mód­sze­rek, mind azok befo­lyá­so­lá­sát segítő esz­kö­zök vonat­ko­zá­sá­ban sok a tév­hit, a fél-információ.
• Az alul­táp­lált­ság, és azzal kap­cso­la­tos veszé­lyek nem ismer­tek kellő mértékben.
• A saját vizs­gá­la­tok (is) iga­zol­ták, hogy a testzsír-százaléknak milyen nagy és meg­ha­tá­rozó a jelentő­sé­ges a túl­súly tekin­te­té­ben. A nor­mál­nak vélel­mez­hető test­súly, testtömeg-index mel­lett is magas érté­ke­ket regiszt­rál­ha­tunk, és a kor előre hala­dá­sá­val ez a gya­ko­ri­ság foko­zó­dik, gya­kor­la­ti­lag álta­lá­nossá válik. ezért ezt mérni kel­lene min­de­nütt, ahol ez szak­ma­i­lag indokolt.
• A test­zsír meg­osz­lá­sá­ban és ará­nya­i­ban igen jelentős koc­ká­za­tot képez az ún. zsi­geri zsír kóros mér­tékű jelen­léte, amit viszony­lag egy­szerű mód­sze­rek­kel is jól meg lehet ítélni.
• Nin­cse­nek cso­da­mód­sze­rek és csoda dié­ták, a tar­tós, és az egész­sé­get nem veszé­lyez­tető test­súly­csök­ken­tés csak foko­za­tos, tar­tós, a táp­lál­ko­zási és test­moz­gási szo­ká­so­kat egy­aránt meg­vál­toz­tatva érhető el.
• Egyedi és egyénre „sza­bott”, az egyéni élet­tani, kór­élet­tani érté­ke­ket figye­lembe vevő módon kell a sze­mé­lyes dié­tá­kat, edzés­prog­ra­mo­kat összeállítani.
• Az edzés­prog­ra­mok tekin­te­té­ben jelentő­sen bőví­teni kell az isme­re­te­ket a ter­hel­hető­ség, az opti­má­lis ter­he­lés kiala­kí­tása szem­pont­já­ból. A meg­fe­lelő sport kivá­lasz­tása, és a pulzus-szám jelentő­sé­gé­nek meg­is­mer­te­tése vonatkozásában.
• A hite­les infor­má­ciók köz­ve­tí­té­sé­nek mind­ezekre ki kell tér­nie, és a cél­cso­por­tok­hoz (is) iga­zí­tott esz­köz­rend­szer igénybe véve kell az igé­nyes isme­ret­ter­jesz­tés­nek meg­tör­tén­nie, mely­ben kiemelt sze­repe van a sze­mé­lyes kon­zul­tá­ci­ó­nak, tanács­adás­nak, ame­lyet ille­té­kes szak­em­ber végez
• A prog­ram során, ami­kor nagy lét­számú ren­dez­vé­nyek során kell a test­al­kat­ról, annak jel­leg­ze­tes­sé­ge­iről infor­má­ciót sze­rezni, akkor olyan mód­sze­re­ket kell hasz­nálni melyek rele­ván­sak, a lai­kus lakos­ság szá­mára is jól értel­mez­hetők, könnyen meg­va­ló­sít­ható a méré­sük és könnyen rep­ro­du­kál­ha­tók. Erre leg­in­kább a BMI szá­mí­tás, és a has kör­fo­ga­tá­nak mérése lát­szik alkal­mas­nak. Fenn­tartva azt a meg­ál­la­pí­tást, hogy ahol csak lehet­sé­ges a testzsír-százalékot is java­solt mérni.

Az eddigi lakos­sági vissza­jel­zé­sek, az Óbuda Egész­ség­olim­pia ismert­sé­gé­nek növe­ke­dése, a kiala­kuló sta­bil közös­sé­gek az isme­ret­ter­jesztő, vagy kon­di­ci­o­náló ese­mé­nye­ken, a „siker­tör­té­ne­tek” alap­ján jó úton hala­dunk, és az „Egész­ség­olim­pia” sike­rei, de még kudar­cos ele­mei is szá­mos tanul­ság­gal szol­gál­hat­nak más hasonló prog­ram számára.

For­rás:

www.obudaegeszseg.hu

MDOSZ Hír­le­vél I. évfo­lyam 4. szám, 2008. április

Papp Rita, Dr.Halmy László, Bordi Edit:Szeretne lefogyni? Gol­den Book Kiadó, Budapest,2000.

Sza­layné K.Zs: Fogyó­kúra 1200 kaló­ri­á­val nők­nek Pro­Book 2010.

Sza­layné K.Zs: Fogyó­kúra 1500 kaló­ri­á­val fér­fi­ak­nak Pro­Book 2010.

Antal E. Bíró Gy. Makara M: Legyen egyen­súly­ban — Tények az elhí­zás­ról és fogyás­ról Melá­nia 2010.

Pados Gy.

Kovács I. „Óbudai Egész­ség­olim­pia” egy helyi nép­egész­ség­ügyi prog­ram meg­va­ló­sí­tása Új diéta 2010 3–4: 34–35.

Kovács I: Test­tö­meg és test­zsír élet­tani és kór­élet­tani jelentő­sége, méré­sük mód­sze­rei, vál­to­zá­suk jelentő­sége és mód­szer­tani köve­tése, pre­ven­tív nép­egész­ség­ügyi prog­ram­ban tör­ténő alkal­ma­zá­suk 2010.

Hen­ter I. : Az egész­sé­ges élet­mód és a táp­lál­ko­zás össze­füg­gése, recep­tek aján­lá­sá­val 2010