A helyi „népegészségügyi program” táplálkozás / dietetika szegmense

„Óbudai Egészségolimpia”

A helyi „népegészségügyi program” táplálkozás / dietetika szegmense

Budapesten a III. kerület, Óbuda-Békásmegyer városrész önkormányzatának önálló, több évre vonatkozó Egészségügyi Koncepciója van. Ennek hangsúlyos eleme a lakosság általános egészségi állapotának javítása, a betegségek megelőzése, és az életmód kedvező irányú befolyásolása. A tervezet címszerűen tartalmazza az „Óbudai Egészségolimpia” projektjét, aminek kimunkálása egy pályázati lehetőség során valósult meg. Az EGT-Norvég Finanszírozási Mechanizmusra benyújtott pályázat kedvező elbírálása után 2008. év végén elkezdődött a megvalósítás.

A program létrehozója és gazdája a kerület járó beteg szakellátását is ellátó Szent Margit Rendelőintézet Non Profit Kft. Szakemberek bevonásával elkészült a projekt működési logikája, struktúrája és szabályai,

Széles kerületi összefogás áll a program mögött, a helyi politikai erők éppúgy támogatói, mint a szervezésben és akciókban szerepet vállaló védőnői hálózat, vagy a szabadidős és sporttevékenységeket irányító non profit kft., média szakemberek, korábbi Népegészségügyi Programok tapasztalt képviselői, szakmai és civil szervezetek munkatársai.

A program viszonylag nagy létszámú populációt érint, a kerület lakossága 125 000 fő, ugyanakkor még átlátható és menedzselhető közigazgatási egység. Példa lehet, és tapasztalatai felhasználhatók egy országos népegészségügyi program tervezése és megvalósítása esetén.

Közismert tény, hogy az egészségi állapot 30-50 %-ban életmódi tényezőkkel befolyásolható. Az egészség olimpia az életmód- és szemléletváltáshoz nyújt segítséget felnőtteknek és gyermekeknek. A tervezett és megvalósult eseményeken bővül a lakosság ismerete, készségei, és játékos „verseny” formájában tapasztalhatják meg az egészséget támogató életvitelt és annak mérhető eredményeit.

A szakmai alapelvek megegyeznek az Ottawai Chartaval, amely az egészséget támogató politikai gyakorlatot, az egészséget segítő környezetet, a helyi közösségi akciókat, az egyéni képességek fejlesztését, a gyógyító ellátásban a preventív szemlélet erősíti.

Helyzetkép, tények

A fejlettebb országokban világszerte megfigyelhető tendencia, hogy egyre nő a

súlyproblémával küzdők aránya. Reális becslések szerint Magyarországon jelenleg 4 millió túlsúlyos és 2 millió elhízott ember él. A különböző módszerekkel végzett fogyókúrák töretlen népszerűségnek örvendenek. Kevésbé ismert, hogy ezek több mint 90%-a évek távlatából nézve sikertelennek bizonyul. A kezdetben leadott súlyfelesleget – illetve gyakran annál többet is – idővel visszahízzák. A rövid ideig tartó, szélsőséges kúrák ugyanis, melyek felrúgják a kiegyensúlyozott táplálkozás alapszabályait, hosszú távon nem hatékonyak, és az egészségre nézve is veszélyt jelenthetnek.

Nem mindegy, hogy a testtömeg szabályozásának mely módját alkalmazzák. Az optimális testtömegüket elérők, és azt éveken át megőrzők példája igazolja, hogy kellő késztetés, kitartás, kontroll, tudatosság és megfelelő szakmai segítség mellett meg lehet változtatni az életmódot. A megvalósításhoz több lehetőség is kínálkozik: étrend, mozgás, lelki vezetés, gyógyszeres, műtéti megoldás.

Az ideális testtömeg elérését többféle dolog motiválhatja. Jellemzi az esztétikai szempont, hiszen az előnyösebb külső kihat a pszichés állapotra, a párválasztásra, a munkavállalásra, a közösségbe való beilleszkedésre. Emellett szerepet kaphatnak érzelmi indokok is: a magabiztosság növelése, az önkontroll javítása, stb. Jelentősebb testtömeg felesleg esetén mindehhez egészségügyi okok is társulhatnak, olyan kellemetlen tünetek megjelenésével, mint pl. horkolás, izzadás, nehézlégzés, ízületi fájdalmak, menstruációs zavarok, vizeletelcsöppenés.

A kísérőbetegségek kialakulása – magas vérnyomás, szív és érrendszeri megbetegedések, légzési zavarok, nem inzulinfüggő cukorbetegség, bizonyos daganatos megbetegedések, epekőbetegség, izületi panaszok stb.– viszont már komoly sürgető okai a változtatásnak. Az 5-10 %-os súlyleadás enyhítheti, vagy megszüntetheti az említett tüneteket és mérsékeli a társbetegségekkel járó egészségügyi kockázatot

A tápláltsági állapot megítéléséhez elengedhetetlen néhány egyszerű mérés és számítás, melyekkel reális képet kaphatunk és ellenőrizhetőek az adatok és motiváló tényezők is lehetnek a folyamatban. Előfordulhat az is, hogy csupán valamilyen szubjektív tényező áll a fogyni vágyás mögött – pl. önértékelési zavar, torz „testkép ” – és objektíven elbírálva az állapotot, a felsorolt paraméterekkel összevetve valójában nincs szükség a testtömeg megváltoztatásra.

Testtömegmérés

A testtömeg ingadozás nyomon követésének egyszerű módja, a heti rendszerességgel testtömeg mérés. Otthoni körülmények között legjobb reggel, vizelet és székletürítés után, étkezés előtt, ruha nélkül és ugyanazon a mérlegen. Ezt a szokást érdemes egy életre szólóan megtartani. Az egészségügyben, az alapellátásban évente, a szakellátásban, kórházakban a felvételkor ill. a veszélyeztetett, kiszűrt betegeknél hetente, vagy gyakrabban a szakma szabályai szerint, krónikus ellátásban havonta elvégezni a mérést.

BMI számítás

Megmért magasság és testtömeg ismeretében – az ún. BMI (Body Mass Index, vagyis testtömeg index) révén – tájokoztató információt ad arról, hogy aktuális testtömeg ideális, vagy sem. A BMI értéket úgy kapjuk meg, hogy a kilogrammban mért testtömegünket elosztjuk a méterben kifejezett magasságunk négyzetével.

Például 160 cm magasság és 70 kg testtömeg

esetén: BMI =70 kg/(1,6m)2 =70 kg /2,56 m 2 =27,3 kg/m 2

Amennyiben a BMI 18,5 és 24,9 közé esik, akkor a testtömeg ideálisnak tekinthető;

ha 25,0 és 29,9 között van,akkor túlsúlyról;

ha 30,0 és 34,9 között van, akkor elhízásról;

ha 35,0 és 39,9 között van, akkor súlyos

elhízásról; 40,0 felett már igen súlyos fokú elhízásról beszélünk.

A 18,5 alatti érték soványságot jelez.

Túlsúly esetén minél előbb, elhízás mellett – a kísérőbetegségek kialakulásának veszélye miatt – viszont haladéktalanul el kell kezdeni foglalkozni a testtömeg csökkentésével.

(A BMI kategóriák statisztikai átlagok alapján kerültek meghatározásra, és nem veszik figyelembe az egyéni test-felépítésbeli különbségeket. Ezért pl. a nehézatléták, nehéz fizikai munkát végzők között – a testtömegen belüli nagyobb csont illetve izomarány miatt – vannak olyan személyek, akiknél a magasabb BMI érték önmagában félrevezető lehet.)

Az Óbuda Egészségolimpia első felében 699 főnél

BMI megoszlás korcsoportok és nemek szerinti esetszámban

Kor Nem <=18,5 18,6-20 20,1-25 25,1-30 30,1-40 40< Összesen
0-9 Ffi 1 1 3 1 6
6 1 1 8
10-19 Ffi 4 6 10 5 5 30
2 5 11 9 3 30
20-29 Ffi 1 1 12 6 3 23
4 5 29 9 2 1 50
30-39 Ffi 11 22 10 2 45
3 7 47 13 19 2 91
40-49 Ffi 9 17 7 1 34
2 40 31 16 2 91
50-59 Ffi 7 16 15 38
3 44 41 26 4 118
60-69 Ffi 5 8 12 25
2 15 29 23 2 71
70-79 Ffi 3 4 4 11
2 15 7 24
80- Ffi 1 2 3
1 1

A 30-as életévektől emelkedik meg a túlsúlyosak aránya. Már a 30-39 év közötti férfiak 75 %-a valamilyen mértékben túlsúlyos, több mint egynegyedük kifejezett mértékben, kórosan. Ez az arány a következő évtizedben is megmarad. 50 és 70 év között  a férfiak mintegy 18-20 %-a normál test-tömeg indexű. Ez az arány csak a későbbi, 70 év felett korban javul kissé, 27-33%. A nőknél 30-39 év között valamivel több, mint egyharmad a túlsúlyos.(37%), majd fokozatosan csökken a normál BMI aránya. A 40-49 év közötti hölgyek körében ez 44 %, 50-59 között 37%, 60-69 között pedig 21%! Vagyis ez utóbbi időszakban, már csaknem 80%-uk túlsúlyos valamilyen mértékben.

Testzsír

A testalkat egyik legváltozékonyabb tényezője a test zsírtartalma. Mennyisége nemünktől és életkorunktól, az örökletes (családi) vonásoktól is függ, de ingadozásai leginkább a tápláltság változásaira vezethetők vissza.

Az emberi szervezetben elhelyezkedés és funkció alapján kétféle zsírt különböztethetünk meg: esszenciális zsírt és tartalék- vagy „raktár”- zsírt. Az esszenciális zsír elsősorban a sejtekben, sejt közötti állományban található, állandó komponense a szervezetnek és mennyisége kevésbé változó. Jelenléte elengedhetetlen az agyi, idegrendszeri, hormonális és anyagcsere-folyamatok működéséhez.  A tartalékzsír nagyobb részt a bőr alatt és a zsigerek körül halmozódik fel.

A kövérség megítélése szempontjából a depózsír mennyisége az alapvető. A zsírszövet kezdeményei – az adipoblasztok – a 160-200 mm-es embrióban jelennek meg, de valódi zsírszövet csak a magzati élet 25.-30. hetében alakul ki. Sokszor halljuk azt, hogy a gyermek nevelését már a születés előtt el kell kezdeni. A kövérség szempontjából ez igencsak helyén való tanács, ráadásul biológiailag bizonyított.

Az emberi szervezetben a zsírsejtek száma átlagosan 20 milliárd. Az elhízás lényege pedig a zsírsejtek megnagyobbodása. Korábbi elképzelések szerint a zsírsejtek száma genetikusan meghatározott, tehát a születés után már nem változik. Ma az a vélemény, hogy az egyedfejlődés során a zsírsejtek számának alakulásában két lényeges változás történik:

  • a születést követő első két évben a sejtszám kisebb-nagyobb mértékben nő, majd ezt követően átmenetileg stabilizálódik.
  • az egyénre jellemzően a zsírsejtszám 10-18 éves kor között alakul ki.

Az elhízásnak e megközelítés szerint két típusa jöhet létre:

  • hipertrófiás elhízás (csak a sejtekben tárolt lipidek mennyisége nő)
  • hiperpláziás elhízás: gyarapodik a zsírsejtek száma és ezzel egy időben megnő a sejtek térfogata is. Az ilyen elhízásnak az egyik nagyon fontos jellemzője, hogy csak minimális mértékben reagál a diétás hatásokra és a terápiás beavatkozásokra.

A belső szervek között lerakódó zsírt nevezzük zsigeri zsírnak. Azért fontos külön foglalkozni vele, mert a felszaporodása különösen megnöveli bizonyos betegségek kockázatát. A zsigeri zsírban könnyebben aktiválódik az un. lipoprotein lipase enzim ami adipolysist (zsírbontást) eredményez. A bontásból származó zsír az ereken keresztül a májba jut, előidézve annak elzsírosodását. További következményként felgyűlik a víz, nő a cukorbetegség, magas vérnyomás, valamint a szív – és érbetegségek kockázata.

A zsigeri zsír általában az összes testi zsír 10-20%-át teszi ki. A zsigeri elhízást a következő mutatók szerint szokták megállapítani:

  • Az L4 és L5 csigolya közötti testkeresztmetszetben a zsírterület 100cm2 vagy több.
  • A zsigeri zsír aránya a bőr alatti zsírhoz viszonyítva 0,4 vagy több.
  • A WHR (derék-csípő arány) férfiak esetében 0,9, nők esetében 0,85 fölötti.

Normál BMI mellett testzsír-százalék megoszlása n= 699

Testzsir% Ffi. Össz
Alacsony 12 7 19
Normál 98 34 132
Magas 106 22 128
összes 216 63 279

A vizsgált csoportban, normál BMI mellett a nők 49%-ának volt magas a testzsír-százaléka, 45 %-ának normális, és 6 %-ának alacsony. A férfiaknál 54 % volt normális, 11 % alacsony és összesen 35 % magas. Összesen, az összes normál BMI index mellett 46 % volt a magas testzsír-százalék aránya! Ez további, és a jövőben érdemi megfontolást igénylő tényre hívja fel a figyelmet.

Egyrészt – miközben a magas BMI arány a férfiakra volt inkább jellemző, a normál BMI mellett a testzsír-százalék „csak” 35%-ban volt magasabb, míg a nőknél ez az arány 49%.

Másrészt, ez előbbi és a nemek között különbségre utaló adat mellett a lényegesebb eltérés az, hogy a normál BMI mellett is, a testzsír-százalék az esetek 46 %-ában magas volt!

30 év felett már 60 % felett van nőknél és férfiaknál egyaránt, 60 év felett pedig gyakorlatilag az egész populációnál magasabb.

  • A derék körfogata férfiak esetében 94 cm, nők esetében 80 cm fölötti.

A zsigeri elhízás esélye a férfiaknál a 30-as éveikben, a nőknél a menopauzát követően nő meg. Gyakoribb a férfiaknál, valamint az idősebbeknél, semmint a nőknél, vagy éppen a fiataloknál. A zsigeri zsír égése gyorsabb, mint a bőr alatti zsíré, így edzéssel és megfelelő étkezéssel könnyen leadható.

Derékkörfogat mérés

A különböző társbetegségek megjelenését nagymértékben befolyásolja a testben lerakódó zsír kilógrammban mérhető mennyisége mellett annak eloszlása is. A zsírpárnák elhelyezkedése alapján kétféle típust különböztetünk meg:

A férfiakon gyakrabban előforduló ún.„alma típusú ” elhízásnál a zsírfelesleg jellemzően a has tájékon rakódik le, ami a belső szervek elzsírosodásához, és ennek következtében szív és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, bizonyos daganatok kialakulásához vezethet. Az „alma típusú ” elhízáshoz képest kisebb egészségi kockázatot jelent a leginkább nőknél megfigyelhető far és combtájékra húzódó „körte típusú ” elhízás, ami visszeresség megjelenésére hajlamosít.

A kerületi méretek közül az egyik legfontosabb adat a derék-körfogat (derékkerület), amelyet mérőszalaggal mérnek, a leolvasás pontossága 0,5 cm. Helye az elülső-felső csípőtövis (spina iliaca anterior superior) és a legalsó borda közötti távolság felénél történik nyugodt kilégzés utáni állapotban, vízszintes síkban, tehát nem a legjobban behúzódó oldalkontúrok magasságában. Így lehet megmérni a zsigeri (visceralis) zsírszövet legnagyobb átmérőjét. A derékkörfogat önálló rizikótényező a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában.

Nőknél 80 cm felett mérsékelt, 88 cm felett magasabb, férfiaknál 94 cm felett mérsékelt, 102 cm felett magasabb a kockázat.

Elektromos testzsír-mérő készülékkel végzett mérés

Az Óbudai Egészségolimpia keretében az Inbody-720 bioimpedancia elvén működő és igen részletes elemzésre lehetőséget biztosító készüléket is használjuk, mind a szűrőnapokon, mind az egyéni tanácsadások (ún. Egészséges Rendelések) keretében.

A testösszetétel analizátor készülékkel lehetőség van megmérni a test összetételét, zsírszázalékát, visceralis zsírt, BMI-t, alapanyagcserét, fittségi indexet az előre megadott, megmért adatok alapján (életkor, testtömeg, testmagasság). A vizsgálat mindössze 2 percig tart ruha levétele nélkül (mezítláb történő mérés), mely nem terheli a szervezetet, ezáltal bármikor megismételhető. Helyben kinyomtatott eredményt ad, elérendő célokat megjelöl egyénre szabva, 6-99 éves korig használható.

Alkalmas az elhízás korai diagnosztizálására, mivel a zsírtömeg pontos meghatározásával már 1-2 kg zsírtöbbletet + visceralis zsírt is megmutat, amire az eddig általánosan elfogadott elhízás meghatározó módszerek (Pl. BMI) nem képesek.

Egyedülálló módon képes a derék-csípő arány meghatározására, melynek magas értéke esetén nagyobb az elhízás szövődményeinek (magas vérnyomás, szív, érrendszeri betegségek, cukorbetegség) kialakulásának kockázata.

A készülék a szervezet csont-ásványianyag tartamát is becsüli, mely alapján a csonttömeg változásából a leggyakoribb anyagcsere-csontbetegség az osteoporosis (csontritkulás) kialakulásának kockázatára lehet következtetni.

A hagyományos berendezésekhez képest a készülék lehetőséget nyújt a sejten belüli és sejten kívüli folyadékmennyiség mérésére is, így ha az eredmények magasak, az ödéma meglétét, vagy kialakulásának komoly kockázatát jelzi.

A tápláltsági állapot megítélését követően határozható meg a napi energiaigény.

Az aktuális testtömeg és fizikai aktivitás ismeretében meghatározható a tényleges napi, kcal-ban kifejezett energiaigény, amelyre az egyik legegyszerűbben alkalmazható képlet a következi:

Férfiak: 900 +10 X aktuális testtömeg kg X fizikai aktivitás szorzója

Nők: 700 +7 X aktuális testtömeg kg X fizikai aktivitás szorzója

Ülő életmódnál 1,2, közepesen aktív életmódnál 1,4, nehéz fizikai tevékenység

illetve aktív életmód esetén 1,8 a fizikai aktivitás szorzószáma.

Az ideális testtömeg eléréséhez leggyakrabban csökkentett energiamennyiségre van szükség:

Ahhoz, hogy a testtömeg lejjebb kússzon, a szükséges napi energiaigénynél kevesebbet kell fogyasztani (vagy az addig jellemző aktivitási szintnél többet kell mozogni, és így megemelni az energiafelhasználást). A maradandó eredményű testtömeg csökkentés érdekében rendkívül lényeges szempont, hogy az energiabevitelt milyen mértékben csökkentjük. Az 500 700 kcal-val kevesebb napi bevitel mellett lehetősége van a szervezetnek az anyagcsere megfelelő

átállására, tartható az ajánlott heti átlag 0,5 1 kg fogyás, s ezzel megelőzhető az

ciklikus testtömegváltozás (az ún.jo jo effektus) kialakulása.

Összetett okok mellett, sokrétű megoldás hoz sikert.

A túlsúly és elhízás kialakulásának számtalan – genetikai, hormonális, társadalmi, gazdasági, stb.– oka lehet, de alapvetően arra vezethető vissza, hogy ha huzamosabb időn keresztül a tényleges szükségletünknél többet fogyasztunk.

Megoldásként több – egymás hatását erősítő, de nem helyettesítő – lehetőség is kínálkozik: étkezés, mozgás, lelki vezetés, gyógyszeres segítség, végső esetben műtéti megoldás.

Az Óbudai Egészségolimpia keretében lehetőség nyílt a lakosság számára a komplex megoldásra személyes kozultációra dietetkussal és személyi trénerrel

Étkezés, diéták

A sikeres testtömeg csökkentés érdekében célszerű néhány héten keresztül táplálkozási naplót vezetni és a lejegyzett adatok (étkezések ideje, felhasznált nyersanyagok minőségi és mennyiségi jellemzői) alapján, dietetikus szakember segítségével megbeszélni és kiértékelni a fogyasztási szokásokat. A változtatási javaslatok kiterjedhetnek a vásárlásra (lista összeállítás, termékek címkéje), a nyersanyag válogatásra (kevesebb energiát, vagyis kevesebb zsiradékot és egyszerű cukrot, több rostot tartalmazó ételek választása) a folyadékfogyasztásra, az ételkészítési módokra, a helyes elosztásra, az étkezés körülményeire és emellett a szükséges egyéb diéta betartására egyaránt. Lényeges szempont, hogy az aki háztartást vezeti támogassa a változtatás szándékát – együttműködése befolyásolhatja a testtömeg csökkentés eredményét. A női nem szerepe a gyermekkorban rögzülő szokások, a családi táplálkozási minta kialakulása miatt is döntő jelentőségű.

Mozgásban az élet

Bármilyen BMI mellett kedvező, a rendszeres mozgás, aminek hatására javul a test

izom zsír aránya, mivel a fizikai aktivitás pozitívan befolyásolja szervezetünk energiaháztartását. Az izomsejtek még nyugalmi állapotban is több energiát igényelnek, mint a zsírsejtek. A rendszeres fizikai aktivitás mérsékeli az alapanyagcsere – testtömeg csökkenéssel együtt járó – lassulását, ezért fontos, a napi legalább 30 perces intenzív mozogás. Az egészségi állapotnak leginkább megfelelő mozgásforma kiválasztásában sokat segíthet a gyógytornász, illetve a személyi edző.

Lelki vezetés

A tapasztalatok azt mutatják, hogy hosszú távon sikeresebb a testsúly csökkentése

azoknál, akiknek rendszeresen lehetőségük van beszámolni valakinek – családtagnak, barátnak, esetleg „sorstársnak ” a sikerekről, nehézségekről. Ideális, ha ebben a folyamatban – a tanácsadás és felvilágosítás mellett – egyfajta lelki támaszt is jelent a szakorvos, háziorvos, pszichiáter, pszichológus, dietetikus. Az Óbudai Egészségolimpia keretében az egészségnapokon, a szűréseken volt mód beszélgetni a hasonló helyzetűekkel és szakemberekkel is.

Orvosi javaslatra gyógyszeres segítség is rendelkezésre áll azokban az esetekben,

amikor már nagyobb mértékű elhízásról van szó, és/vagy a különböző testtömeg csökkentő próbálkozások kudarcba fulladtak. Társbetegség esetén már 27-es BMI fölött alkalmazható a gyógyszeres megoldás. Megkönnyítik az átállást az életmódváltás időszakában, és a kezdeti sikerek motiváló hatása révén szerepet játszanak a kisebb testtömeg megőrzésében. A folyamatos szakmai (orvosi, dietetikai) kontroll mindemellett elengedhetetlen. Végső megoldásként műtéti megoldás is szóba jöhet szigorú szakmai kontroll mellett.

Az elmondottakból kitűnik, hogy a súlyproblémával küzdők számára az igazi külső

segítség a társszakmák összefogásán, team munkán alapulhat.

Az Óbuda Egészségolimpia általános célja, hogy az emberek megértsék, a legtöbb nem-fertőző betegség (magas vérnyomás, szív-és érrendszeri megbetegedések, némely rosszindulatú daganat, stb.) a helytelen életmód (többek között a dohányzás, helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód stb.) következménye. Az egészségtudatos lakosság számára ismert, hogy ezeknek a betegségeknek jelentős része elkerülhető, vagy késleltethető, valamint maguk is tudnak tenni a rossz egészségi állapot ellen, ha elsajátítják és a mindennapjaik részévé teszik a helyes életvitel elemeit.

Az Óbuda Egészségolimpia konkrét célja:

– az optimális testtömeg elérése, megtartása,

– a megfelelő fizikai kondíció elérése, javítása,

– a vérnyomásérték 140/90 Hgmm alatti tartása,

– dohányzásmentes életvitel,

– egészséges életmódra vonatkozó ismeretek szerzése és alkalmazása,

– az egészség, mint érték hangsúlyának elfogadása, megjelenés a szűréseken

Az Óbuda Egészségolimpia módszerei; rendszeres szűrések, egészségnapok, játékos versenysorozatok, kvízjátékok, ismeretterjesztés, oktatás szakembereknek és civileknek, szülőknek, táborozó gyerekeknek, iskolásoknak, ingyenes tanácsadások és felnőtt torna, egyéb mozgásprogramok, gyermek életmód táborok szervezése, módszertani anyagok kimunkálása.

Az Óbuda TV-ben műsorok, riportok, öt percesek készültek a táplálkozás és a testmozgás általános ill. aktuális kérdéseiről. Az Óbuda Újságban cikkek jelentek meg az egészséges életmódról a mindennapokban használható tippekkel.

A megjelölt célok, az elvégzett szűrések, mérések, tanácsadások tapasztalatai, valamint az Óbuda Egészségolimpia első felében 699 főnél (484 nő, 215 férfi) történt mérések, adatok elemzését követően az Óbudai Egészségolimpia szempontjából megfontolásra érdemesek a következők.

  • A kóros testsúly káros volta és veszélyeztető hatása ma már közhelyszerűen ismert. Ugyanakkor mind a pontos mérésére, a plusz túlsúly megítélésére szolgáló módszerek, mind azok befolyásolását segítő eszközök vonatkozásában sok a tévhit, a fél-információ.
  • Az alultápláltság, és azzal kapcsolatos veszélyek nem ismertek kellő mértékben.
  • A saját vizsgálatok (is) igazolták, hogy a testzsír-százaléknak milyen nagy és meghatározó a jelentőséges a túlsúly tekintetében. A normálnak vélelmezhető testsúly, testtömeg-index mellett is magas értékeket regisztrálhatunk, és a kor előre haladásával ez a gyakoriság fokozódik, gyakorlatilag általánossá válik. ezért ezt mérni kellene mindenütt, ahol ez szakmailag indokolt.
  • A testzsír megoszlásában és arányaiban igen jelentős kockázatot képez az ún. zsigeri zsír kóros mértékű jelenléte, amit viszonylag egyszerű módszerekkel is jól meg lehet ítélni.
  • Nincsenek csodamódszerek és csoda diéták, a tartós, és az egészséget nem veszélyeztető testsúlycsökkentés csak fokozatos, tartós, a táplálkozási és testmozgási szokásokat egyaránt megváltoztatva érhető el.
  • Egyedi és egyénre „szabott”, az egyéni élettani, kórélettani értékeket figyelembe vevő módon kell a személyes diétákat, edzésprogramokat összeállítani.
  • Az edzésprogramok tekintetében jelentősen bővíteni kell az ismereteket a terhelhetőség, az optimális terhelés kialakítása szempontjából. A megfelelő sport kiválasztása, és a pulzus-szám jelentőségének megismertetése vonatkozásában.
  • A hiteles információk közvetítésének mindezekre ki kell térnie, és a célcsoportokhoz (is) igazított eszközrendszer igénybe véve kell az igényes ismeretterjesztésnek megtörténnie, melyben kiemelt szerepe van a személyes konzultációnak, tanácsadásnak, amelyet illetékes szakember végez
  • A program során, amikor nagy létszámú rendezvények során kell a testalkatról, annak jellegzetességeiről információt szerezni, akkor olyan módszereket kell használni melyek relevánsak, a laikus lakosság számára is jól értelmezhetők, könnyen megvalósítható a mérésük és könnyen reprodukálhatók. Erre leginkább a BMI számítás, és a has körfogatának mérése látszik alkalmasnak. Fenntartva azt a megállapítást, hogy ahol csak lehetséges a testzsír-százalékot is javasolt mérni.

Az eddigi lakossági visszajelzések, az Óbuda Egészségolimpia ismertségének növekedése, a kialakuló stabil közösségek az ismeretterjesztő, vagy kondicionáló eseményeken, a „sikertörténetek” alapján jó úton haladunk, és az „Egészségolimpia” sikerei, de még kudarcos elemei is számos tanulsággal szolgálhatnak más hasonló program számára.

Forrás:

www.obudaegeszseg.hu

MDOSZ Hírlevél I. évfolyam 4. szám, 2008. április

Papp Rita, Dr.Halmy László, Bordi Edit:Szeretne lefogyni? Golden Book Kiadó, Budapest,2000.

Szalayné K.Zs: Fogyókúra 1200 kalóriával nőknek ProBook 2010.

Szalayné K.Zs: Fogyókúra 1500 kalóriával férfiaknak ProBook 2010.

Antal E. Bíró Gy. Makara M: Legyen egyensúlyban – Tények az elhízásról és fogyásról Melánia 2010.

Pados Gy.

Kovács I. „Óbudai Egészségolimpia” egy helyi népegészségügyi program megvalósítása Új diéta 2010 3-4: 34-35.

Kovács I: Testtömeg és testzsír élettani és kórélettani jelentősége, mérésük módszerei, változásuk jelentősége és módszertani követése, preventív népegészségügyi programban történő alkalmazásuk 2010.

Henter I. : Az egészséges életmód és a táplálkozás összefüggése, receptek ajánlásával 2010

Hozzászólás itt nem engedélyezett.