Tévhitek és tények

Tév­hit: „Aki nem dohány­zik, annak nem lesz dohány­zás­sal össze­függő beteg­sége”
Tény: Saj­nos a passzív dohány­zás­nak (mások ciga­ret­ta­füst­jé­nek belé­leg­zé­sé­nek) is meg van­nak az áldo­za­tai. Tüdő­rá­kos nem­do­hányzó nők vizs­gá­lata alap­ján a dohá­nyos férj 39%-ban emeli meg a nem­do­hányzó fele­sé­gek ese­té­ben a tüdő­rák koc­ká­za­tát, mun­ka­he­lyi dohány­füst árta­lom ese­tén pedig ez az arány még maga­sabb. A nem­do­hányzó kis­ma­mák passzív dohány­zása is ala­cso­nyabb súlyú újszü­löt­tet ered­mé­nyez. A kör­nye­zeti dohányfüst-hatás a cse­csemők köré­ben növeli a bölcső­ha­lál elő­for­du­lá­sát.

Tév­hit: A dohány­zás nem lehet olyan káros, hiszen akkor nem árul­nák.
Tény: A dohány­zás már akkor elter­jedt volt, ami­kor komo­lyab­ban vizs­gálni kezd­ték a hatá­sait és egy­ér­telműen kide­rült, hogy mennyi ártal­mat okoz. Ha nap­ja­ink­ban akarna valaki elkez­deni ciga­ret­tát gyár­tani, már nem kapna rá enge­délyt egész­ség­ká­ro­sító hatá­sai miatt.

Tév­hit: A városi szennye­zett levegő leg­alább olyan veszé­lyes az egész­ségre, mint a dohány­füst.
Tény: Még a leg­szennye­zet­tebb városi levegő­ben is töre­déke káros anya­gok kon­cent­rá­ci­ója a dohány­füs­téhez képest. Ráadá­sul a városi dohá­nyo­sok több­nyire a városi levegő belég­zése mel­lett szív­ják még a füs­töt is.

Tév­hit: Van­nak „egész­sé­ges” ciga­ret­ták, melyek­ben a káros anya­gok, a kátrány-, nikotin-, szénmonoxid-tartalom ala­cso­nyabb.
Tény: Ez inkább egy dohány­ipari trükk, ami­vel az egész­sé­gü­kért aggó­dó­kat pró­bál­ják további dohány­zásra biz­tatni. A fel­ira­to­kon sze­replő niko­tin, kát­rány és szén­mon­oxid tar­ta­lom egy gép­pel vég­zett mérés ered­mé­nye, a dohányzó embe­rek azon­ban a ciga­ret­tát külön­böző erős­ség­gel és ideig szív­ják, így a „gyen­gébb” ciga­ret­tá­ból is bejut­tat­hat­ják csak­nem ugyan­azt a niko­tin ada­got, külö­nö­sen, hogy ammó­niát is tar­tal­maz­nak, mely segíti a niko­tin fel­szí­vó­dá­sát. A „light”-nak neve­zett ciga­ret­ták ugyan­úgy függő­sé­get okoz­nak.

Tév­hit: A dohány­zás csak akkor káros, ha sok évig, évti­ze­de­kig dohány­zik valaki.
Tény: A dohány­zás­nak rövid távú kel­le­met­len hatá­sai is van­nak – ilyen pél­dául a köhö­gés, krá­ko­gás, a kel­le­met­len szagú lehel­let, romló sport­tel­je­sít­mény. A dohány­zás­sal össze­függő vál­to­zá­sok a tüdő szer­ke­ze­té­ben, az erek­ben már hamar meg­kezdőd­het­nek, de gene­ti­kai haj­lam is nagy­ban befo­lyá­solja, mikor okoz­nak ezek a vál­to­zá­sok már tüne­te­ket, mikor ala­kul­nak ki az egyes beteg­sé­gek.

Tév­hit: Ha már hosszú évek, évti­ze­dek óta dohány­zik valaki, akkor már túl késő van a leszo­kás­hoz.
Tény: Bár­mi­lyen idős kor­ban tör­té­nik a dohány­zás elha­gyása, annak kimu­tat­ható elő­nyei van­nak, a vér­ben a szén­mon­oxid szint már 8 óra alatt meg­fe­lező­dik, már 24 óra után csök­ken a szív­in­fark­tus kiala­ku­lá­sá­nak esé­lye, és néhány hónap után a tüdő­ben is jelentős javu­lás követ­kez­het be, a tüdő öntisz­tu­lása javul – és nem utolsó sor­ban az egész­ségre gya­ko­rolt pozi­tív hatá­sok mel­lett a dohány­zás elha­gyása anyagi elő­nyök­kel is jár. 10 év alatt napi 500 Ft-os ciga­ret­tá­val szá­molva kb 1,8 mil­lió forin­tot költ ciga­ret­tára egy átla­gos– napi 1 doboz– dohányos!

Tév­hit: A dohány­zás segít, hogy ne híz­zak el.
Tény: A ciga­ret­tá­zás való­ban fokozza az anyag­cse­rét, hiszen a szer­ve­zet igyek­szik a mér­gektől meg­sza­ba­dulni. A rend­sze­res dohány­zás csök­kent­heti a szag és ízér­zé­ke­lést, így elő­for­dul­hat az étvágy csök­ke­nése is. A dohány­zás elha­gyása után való­ban kiala­kul­hat elhí­zás, ami­nek hát­te­ré­ben több­nyire a hiányzó ciga­retta nas­so­lás­sal való pót­lása áll.
A dohány­füst­ben több, mint negy­ven iga­zol­tan rák­keltő vegyü­let van, fogyó­kú­rá­nak iga­zán nem cél­szerű alkal­mazni:
Cél­szerű a dohány­zás elha­gyá­sa­kor egy­szer­s­mint az étke­zésre, és a rend­sze­res test­moz­gásra is oda­fi­gyelni, így a túl­súly elke­rül­hető.