A dohányzás következményei

Az 1950-es évek előtt az embe­rek keve­set tud­tak még a dohány­zás káros hatá­sa­i­ról, a dohány­ipar virág­zott. Az ’50-es évek­ben kezd­tek meg­je­lenni az első újság­cik­kek a káros hatá­sok­ról, főleg a tüdő­rák­kal kap­cso­lat­ban. A későbbi évti­ze­dek­ben az Ame­ri­kai Egye­sült Álla­mok­ban egyre több per indult a dohány­cé­gek ellen, melye­ket kez­det­ben a cégek nyer­tek meg, de a 80-as 90-es évekre egyre több tudo­má­nyos kuta­tás bizo­nyí­totta, hogy a dohány­füst anya­gai súlyo­san egész­ség­ká­ro­sító hatá­súak.
A füst, aho­gyan bejut a tüdőbe, útköz­ben min­den­hol növeli a rák kiala­ku­lá­sá­nak való­színű­sé­gét, így a száj­üregi daga­na­tok, gége­rák, hörgő­rák kiala­ku­lá­sá­nak koc­ká­zata dohá­nyo­sok­ban jelentő­sen nő.
A lég­úti csil­lósző­rök béní­tá­sá­val a tüdő öntisz­tu­lása rom­lik, gya­ko­rib­bak és súlyo­sab­bak a lég­úti gyul­la­dá­sok. Az aszt­má­sok­ban a dohány­füst ful­la­dá­sos roha­mot okoz­hat, a kró­ni­kus hörg­hu­rut– tüdő­tá­gu­lat (jelen­leg hasz­ná­la­tos, az angol rövi­dí­tésből vett nevén COPD) beteg­ség kiala­ku­lá­sá­ban pedig igen jelentős tényező: a dohá­nyo­sok kb. 20–25 %-ban ala­kul ki a kór­kép több évti­ze­des dohány­zás után, de bete­gek 80%-a dohá­nyos.
A dohány­zás káros hatása az ere­ken is meg­nyil­vá­nul: a dohány­füst alko­tó­ré­szei a tüdőből a vér­ke­rin­gésbe jut­nak, és hatá­sukra az ere­ken foko­zó­dik az érel­me­sze­se­dés. A sérü­lé­kennyé vált érfa­la­kon mész­szerű anyag rakó­dik le, a vér­rög­képző­désre való haj­lam is megnő, így az ér átmérője jelentő­sen csök­ken­het. Az érsza­kasz elzá­ró­dása az ellá­tási terü­le­ten súlyos oxi­gén­hi­ány­hoz vezet­het. Ilyen mecha­niz­mus áll a szív­in­fark­tus, az agy­vér­zés, embó­lia, a vég­ta­gok üszkö­sö­dé­sé­nek hát­te­ré­ben, nem meg­lepő, hogy a szív­in­fark­tus, stroke, illetve a vég­tagi erek súlyos arte­rio­szkle­ró­zisa dohá­nyo­sok­ban jóval gyak­rab­ban for­dul elő. Külön prob­lé­mát jelent, ha egy dohá­nyos­nál más haj­la­mo­sító tényező is fenn­áll, pél­dául cukor­be­teg­ség, vagy fogam­zás­gátló tab­letta sze­dése, mert a koc­ká­za­tok nem egy­szerűen össze­adód­nak, hanem felerő­sí­tik egy­más hatá­sát.
A gyomor-bélrendszeren a niko­tin növeli a gyo­mor­sav kivá­lasz­tá­sát, ser­kenti a belek moz­gá­sát – főleg alko­hol­lal és kávé­val együtt fogyasztva fekély kiala­ku­lá­sá­hoz vezet­het.
A nemi szer­vekre sincs jó hatás­sal a dohány­füst. Fér­fi­ak­ban a niko­tin direkt érössze­húzó hatása miatt gátol­hatja a mere­ve­dést, más­részt az érel­me­sze­se­dés érszű­kítő hatása miatt impo­ten­cia ala­kul­hat ki. A sper­mi­u­mok száma dohá­nyo­sok­ban csök­ken, és a sper­mi­u­mok közt nő a kóros – rend­el­le­nes alakú, méretű és gene­ti­ka­i­lag káro­so­dott – sper­mium. Nők ese­té­ben is hatás­sal van a nemi szer­vek műkö­dé­sére, a csök­kent vér­el­lá­tás miatt, vala­mint a csil­lósző­rök béní­tása miatt. Dohá­nyos nők közt a meddő­ség, méhen­kí­vüli ter­hes­ség ará­nya maga­sabb.
Külön kieme­lendő a mag­zatra gya­ko­rolt hatás. Nő a korai veté­lés gya­ko­ri­sága, a meg­ma­radt mag­za­tok­nál pedig későb­bi­ek­ben, a méh­le­pény ere­i­nek káro­so­dása, vala­mint a dohány­füst magas szén­mon­oxid tar­talma követ­kez­té­ben ala­cso­nyabb szü­le­tési test­súly vár­ható, maga­sabb a szü­le­tés körüli halá­lo­zás ará­nya, gya­ko­ribb a kora­szü­lés, és a dohá­nyos anyák gyer­me­kei az átlag­nál kevésbé intel­li­gen­sek.
A dohány­zás káros hatá­sait nap­ja­inkra a ciga­ret­ta­gyár­tók is kény­te­le­nek elis­merni, tör­vény köte­lezi őket – 1999 óta Magyar­or­szá­gon is –, hogy a ciga­ret­tás­do­bo­zo­kon fel­ira­tok for­má­já­ban ezekre a káros hatá­sokra figye­mez­tes­sék a vásár­ló­kat. A dobo­zok egyik olda­lán a „Dohány­zás halált okoz­hat !” vagy „A dohány­zás súlyo­san káro­sítja az Ön és a kör­nye­ze­té­ben élők egész­sé­gét” figyel­mez­te­tést kell elhe­lyezni, a másik főol­da­lon, pedig 14 egyéb lehető­ség­ből választ­hat­nak – ezek több­sége a dohány­zás kont­kré­tab­ban rész­le­te­zett káros hatá­sa­ira (pl. a dohány­zás öregíti a bőrt) figyel­mez­tet.
Vajon miért nem tudunk más kárá­ból tanulni? Könnyebb azt gon­dolni, ez csak valaki más­sal for­dul­hat elő? A Marl­boro rek­lá­mo­kon sze­replő cow­boyok közül töb­ben tüdő­rák­ban hal­tak meg… A 2004 körül fel­me­rült EU-s ötlet, hogy a ciga­ret­tás­do­bo­zokra fel­ira­tok helyett, mel­lett fotók hív­ják fel a figyel­met, végül nem való­sult meg, talán túl sok­ko­ló­nak talál­ták a fotó­ter­ve­ze­te­ket…
A lehet­sé­ges 14 fel­irat közül három a dohány­zás meg­elô­zé­sére illetve a leszo­kás lehető­sé­ge­ire hívja fel a figyel­met. Azt hiszem, ezek­kel lehet a leg­rit­káb­ban talál­kozni, én leg­alábbis a tör­vény­ben meg­adott 10. pont­tal („Kér­jen segít­sé­get a leszo­kás­hoz, kér­dezze meg házi­or­vo­sát, gyógy­sze­ré­szét!”) fel­ira­tot még nem láttam.