Ivanics Ilona

- „Sok jó példa kell” – mondja Ivan­csics Ilona, Kabos Gyula Díjas és József Attila Gyűrűs színmű­vésznő, aki sok film­sze­repe és szín­házi sze­repe mel­lett a Szom­szé­dok című telere­gény fősze­replő­je­ként lett ország­szerte ismert és nép­szerű – mikor arról kér­de­zem, mi a véle­mé­nye a dohány­zás­ról, a leszo­kás esé­lyéről, arról, hogyan lehet meg­aka­dá­lyozni a mai fia­ta­lok dohányzását.

A til­tás önma­gá­ban keve­set segít. A gye­re­kek nagy­nak akar­ják érezni magu­kat, szinte min­denki ki akarja pró­bálni a ciga­ret­tát, ki is pró­bálja. De ha egy gye­rek értel­mes dol­got is tud csi­nálni, ami­vel ki tudja vál­tani a pót­cse­lek­vést, pél­dául spor­tol, abba fogja hagyni a dohány­zást.” – fogal­mazza meg opti­mista véleményét.

A művésznő fia­tal korá­ban maga is dohány­zott. Iga­zán függő sose volt, amo­lyan „koca­do­há­nyos­ként” jel­lemzi akkori önma­gát. Ciga­ret­tát rit­kán vásá­rolt magá­nak – ha mégis meg­tör­tént, nagyon hamar elszívta az egész dobozt – inkább feszült­ség leve­ze­tés­ként, tár­sa­sá­ban szí­vott több-kevesebb rend­sze­res­ség­gel ciga­ret­tát.
Később, mikor meg tudta fogal­mazni, hogy baj, prob­léma ese­tén könnyű a ciga­ret­tá­hoz nyúlni, de meg­ol­dás nem a ciga­retta – neki kell eze­ket meg­ol­dani –, el tudta hagyni a dohányzást.

Ma már a ciga­ret­ta­füst sza­gát is nehe­zen viseli el. Meg­esett, hogy a szín­pa­don, a sze­rep­hez tar­tozó ciga­retta elszí­vása is elő­ször krá­ko­gást, rekedt­sé­get okozott.

A művésznő nagyon hasz­nos­nak tartja, hogy ma már a nem­do­hány­zó­kat védő tör­vény az élet sok terü­le­tén biz­to­sít füst­men­tes levegőt. Bízik benne, hogy hama­ro­san nálunk is elérik, hogy a ven­déglők­ben sem sza­bad dohá­nyozni. Pél­da­ként Olasz­or­szá­got hozta fel, ahol ele­inte elkép­zel­he­tet­len tar­tot­ták, hogy a presszók­ból kitilt­sák a dohány­zást, de később hamar hozzászoktak.

A dohány­zás­ról alko­tott véle­mé­nyét néhány éve sze­mé­lyes, meg­ha­tá­rozó élmé­nyek tet­ték még hatá­ro­zot­tabbá. 18 éves – a gim­ná­zi­umi évek alatt dohányzó – fiá­nál lég­mell ala­kult ki, mely miatt kór­házi keze­lésre volt szük­ség, komoly műtétre is sor került. Az kór­ház­ban a sebé­szeti és inten­zív osz­tá­lyon sok tüdő­be­te­get lát­tak– súlyos álla­po­tú­a­kat is, tüdő­rák­kal küsz­ködő­ket, ful­la­dás miatt kezel­te­ket, akik egész­sé­gét a dohány­zás tette tönkre. Ezek a tapasz­ta­la­tok sok­ko­lóak vol­tak– a művésznő fia elhagyta a ciga­ret­tát, sőt hatá­sára a baráti köre is nem­do­hány­zóvá vált.

Ivan­csics Ilona nem­csak a dohány­zás terén él tuda­tos egész­ség­védő életet. Fon­tos­nak tartja az egész­sé­ges táp­lál­ko­zást és a rend­sze­res test­moz­gást is. Szent­end­rei háza kert­jé­ben sok gyü­möl­csöt és zöld­sé­get maga ter­meszt vegy­szer­men­te­sen, bio­ter­mé­ke­ket igyek­szik vásá­rolni is. A bio­gaz­dál­ko­dás nép­szerű­sí­tése cél­já­ból más híres­sé­gek­kel (pl. Halász Judit­tal, Tahi-Tóth Lász­ló­val ) együtt „ökonagy­kö­vet­ként” is működik.

Sok jó példa” – erre tény­leg szük­ség van, és Ivan­csics Ilona ilyen példa számunkra.

Hozzászólás itt nem engedélyezett.